Mi lesz akkor ha csupán egy lehetőséged akad?És ha egy különleges személy is egyszer adódik az életedben?Mi lesz ha valóra válthatod az álmaidat de ehhez hátra kell hagyj mindenkit aki fontos neked?
Nem is találok szavakat arra hogy mennyire dühös voltam már a vita is elég lett volna de aztán Nico is tetézte a szomorúságával és kedvem lett volna lebontani egy házat.Aztán jött az a Bob aki nagyon úgy fest hogy beköltözött a házba.Nagy nehezen elaludtam remélve hogy minden ami történt azt elmúlt két napban csak rémálom,de mikor reggel megcsörrent a vekker az enyhe nyomás a hasfalamon emlékeztetett arra hogy az elmúlt napok mind valósak voltak.Elindultunk Nicoval a suliba és Alex furcsa volt mintha nem lett volna minden rendben.
-Sziasztok skacok!-ültünk le melléjük a padra-
-Mi a hézag Nico elég depisnek látszol?-kérdezte Lex-Tudod hogy bármiben segítek amiben tudok.-
-Igen tudom és köszi...Végeztem Silviaval....-mesélte a tesóm-
-Hogy hogy?-érdeklődött Lexy-
-Megcsalt a liba,de köszi hogy mellettem vagytok-mosolygott-
-Oh te alap hogy melletted vagyunk-legyintett Melody-
-Tudom!-vágta rá hálásan-
-Mi a dráma?-csatlakozott Vic-
-Semmi tesó végeztem a csajommal...Nem értettünk egyet a hűséget illetően-nevetett Nic-
-Oh már...ezek a lányok egye gázabbak lesznek évről évre.-csóválta a fejét Vic-
-Ja,de nincs mit tenni.-vont vállat öcsi-
-Gázak...Kivéve minket!-öltötte ki a nyelvét Melody-
-Na ja a kivételeket nem említik meg!-értettem egyet-
-Jól van na ti nem emberi lények hanem istennők vagytok!-nyugtatott Vic-
-Azért!-fenyegette Alex-
-Juj na menjünk órákra skacok.-állt fel Nico-
Elpróbáltuk a dalokat az előadásra és mivel remek munkát végeztünk kicsit hamarabb elengedtek így volt időnk meló előtt kajálni is a srácokkal ebédeltem ami tök jó volt.Ebéd után elmentünk dolgozni és sok vendég jött és meleg volt a hely pedig zsúfolt volt és ömlött a bevétel.
Záporoztak a gondolataim Nico miatt meg a suli miatt és közben megjött a szállítmány amiért ki kellett mennem.Mikor bementem és letettem a dobozokat a fagyasztóba majd elindultam a konyhába és a fagyasztóból kilépve azt láttam hogy Vanda és Vic csókolóznak.
Az elmúlt két hónap fájdalmai és eseményei után ez volt az utolsó idegszálam és ezzel az eseménnyel az is elpattant.Nem mondtam semmit,úgy tettem mint aki semmit sem látott és továbbhaladtam,de iszonyú pipa voltam.
VIC SZEMSZÖGE:
A baleset óta nem találkoztam a haverjaimmal ezért kihasználtam ezt az időt hogy találkozzunk.
-Mizu tesó?Rég láttunk.-köszönt Brandon-
-Ja tudom,de lábadoztam.Meg sokat voltam Chanellal.-meséltem-
-Az a csaj jó fogás haver!-vágta rá Chris-
-Az a csaj nem jó fogás hanem maga az álom.-szögeztem le-
-Jaja vigyázz a spanyol nők mindenre rájönnek arra is ami meg sem történt csak képzeletben.-nevetett Vicente-
-Ja ti nagyon jóban vagytok.-mosolyogtam-
-Ja haverom a csajszi.-jelentette ki-
-Mindenki imádja.-mondtam szerelmesen-
-Mi még nem beszélünk vele sokat,de jó arc a csaj mindig nevet,és kedvesnek látszik.-beszélt semlegesen Brandon-
-Illetve nagyon szép az alakja.-tette hozzá Chris-
-Veletek mizu?-kérdeztem-
-Semmi különös apu szervezi az orosz útját.Megint elmegy két hónapra,a kisöcsi meg ki van bukva miatta.-mesélt Brandon-
-Az gázos haver.-mondtam együttérzően-
-Nálam szó szerint semmi megvagyok és élek de mostanában az előadás leköti minden sejtemet...Én leszek a keverő,meg ugye szereplek is.-mesélt Chris is-
-Nálam meg lábadozás.-vágtam rá-
-Na ja mert elraboltad a suli legjobb nőjét Sacramentoba!-viccelődött Vicente-
-Hátrább az agarakkal!Az a kis csoda az enyém.-mosolyogtam-
-Melyik csoda a sok közül.-ült le mellém Chanel-
-Pont te.-pusziltam meg-
-Imádlak te gitáristen,ja igen erről jut eszembe hogy elfelejtetted elküldeni az alapot amiről beszéltünk.-emlékeztetett-
-Bocsi.-vontam vállat-
-Semmi baj majd ma elküldöd.-vont vállat-
-Bátor gátor.-mondta Brandon-
-Miért?-kérdeztem-
-Vic szülei nem kispályások.Bátor vagy hogy szembemész velük.-válaszolt neki Brandon-
-Van akiért megéri.-mosolygott-
-Libariadó!-köhécselt Chris-
-Léptem szívem puszi sziasztok!-rohant el Chuchym-
-Sziasztok fiúkák.-ült le vigyorogva-
-Ciao.-köszöntünk egyhangúan-
-Mi a baj?-kérdezett-
-Tesó értem a bajodat.-nevetett Chris-
-Ugye...-nevettem vele-
-Mi van?-szólt közbe a szőke csapás-
-Semmi csak dumálunk.-vágtam rá-
-Tegyünk úgy mintha nem lett volna itt az a mexicoi liba jó?-vigyorgott-
-Ennyire zavar hogy egy istennő fényében mindenki meglátja mekkora szutyok vagy?-kérdeztem-
-Tesó!Ez nagy volt.-pacsizott velem Chris-
-Meglásd hogy lesz ez még így sem.-fenyegetett-
Elmentem melózni ahogy szoktam és minden rendben volt amíg Vanda nem szólt hogy menjek oda hozzá.Chanel éppen kiment a szállítmányért és amikor visszajött Vanda váratlanul megcsókolt
Nagyon feldühített és biztos voltam benne hogy Chanel szemében mindennek vége.Őt ismerve nem érdekli majd a magyarázat,mert minden ellen lehet tenni valamit.Harcoltam érte,hogy aztán elveszítsem a saját baromságom miatt.
VANDA SZEMSZÖGE:
Ha másképp nem megy akkor hát elhitetem a libával hogy Vic velem is kavar míg vele is jól elvan...
Lesmároltam amikor tudtam hogy a liba is figyel és láttam hogy kiakadt és megharagudott Vicre...Tehát elértem a célomat.Büszkén újságoltam el apuéknak akik örültek neki.Nekem mindegy milyen áron de elérem amit akarok márpedig Vic a szerződés miatt is kell nekem.
Miután hazamenünk a szüleim első dolga az volt hogy leálltak vitázni velem.
-Hogy merészeltél megint szembemenni azzal amit mondtunk neked?-ordibált apa-
-Köszi hogy aggódtok az egészségemért gratulálok!-mondtam szarkasztikusan-
-Nem lenne baja az egészségeddel ha nem érdekel az a liba!-válaszolt anya-
-Az a lány megmutatta hogy a világ nem játék,és szórakozás hanem szeretet és egymás kiegészítése meg a magam útjának megtalálása.Három hónap alatt többet tett értem mint ti egész életemben.-érveltem-
-Tessék?-borult ki apu-
-Azt mondom amit érzek.Nem szeretem ezt az életet,azt hogy nem számít az ami a lelkemnek jó.Hosszú idő óta Ő volt az aki meghallgatott ha bajom volt és nem várt cserébe mást csak hogy tegyem ugyanazt vele.-magyaráztam-
-Jó rendben.Jöjjön ide és meglátjuk milyen hatással vagytok egymásra.-
-Nem fog idejönni mert beteg és nem kell neki az is hogy zaklassátok.Olyanok vagytok mint a halak!Ha egyszer rászálltok valakire amíg meg nem döglötök nem hagyjátok abba.-védtem meg-
-Miért viselkedsz a szüleiddel így?-jött le Vanda-
-Szia-vettem fel a csörgő telefont-
-Szia,jobban vagy?-kérdezte törődően Chuchy-
-Igen,már fájdalomcsillapító nélkül is jó a dolog.Te?-érdeklődtem-
-Hát már mozgolódok,de azért táncolni még nem ma fogok.-mondta vidáman-
-Vidulsz mint a vadalma...- nevettem-
-Miért is ne?Vidulj te is!Megtanultál repülni!-nevetett-
-Aúw!Inkább maradok a földön ha lehet kicsim ja és ha lehet akkor te is megkísérelheted ha másért nem az öcséd kedvéért.-nyugtattam-
-Jó rendben de semmi nem biztos,ismersz rólam van szó.-mondta lazán-
-Igaz rólad van szó.A végén CIA titkos ügynökök leszünk a rejtett képességeid miatt.-
-Mármint a fuego malőröm?-találgatott-
-Sí!Az már valami volt!Közben láttam hogy majd kipukkadsz a nevetéstől én meg csak lefagyva álltam.-emlékeztem vissza-
-Figyelj jól két szó New York!-gúnyolt-
-Jó tudom...Brooklyn!-tippeltem-
-Honnan tudod?-lepődött meg-
-Én kérlek mindent tudok!-nevettem-amúgy ráhibáztam-
-Jaj mert Brooklyn a művésznegyed ezt melyik amerikai nem tudja?-gúnyolt tovább-
-Jaj már...Engedj már lubickolni a helyismereti képességeimben!-duzzogtam-
-Jó rendben.Te vagy Vic a profi!-dicsért meg-
-Oh az isteni családos poéntól idáig süllyedt a vérszint?Már bocsi csak ha már aktuális.-vidultam-
-Igen mert az istenek sérthetetlenek.-érvelt-
-Oh igaz.Játsszunk egy játékot:Ne legyen már mindig igazad!Köszike.-ajánlottam fel-
-Nem megy nekem mindig igazam van!-és szinte láttam ahogy csóválja a fejét-
-Ne csóváld a fejed nem látlak de ismerlek Chuchy.-fenyegettem-
-Ismersz?Mi,Nem a CIA?A francba Nicolas küldetés lemondva!Ismétlem küldetés lemondva!-kiáltott-
-Akkor csalódás vagyok?-színleltem szomorúságot-
-Kérlek...-vágta rá leereszkedő hangon-
-Na jó...ez tényleg fájt-váltottam lehangoltra-
-Nem fejeztem be...Kérlek te csalódás?-javította ki magát-
-Oh egyem meg!-hatódtam meg-
-Jézus,Mária,Szent József!Leégeted a spagettit!-kiabált-Mennem kell a tesóm nem tud főzni szia.-köszönt el-
-Fiúból van mégis mit vársz!Szia-tettem le-
-Mit akart?-kérdezett anya-
-Beszélni,megkérdezni hogy jól vagyok-e.-válaszoltam-
-Milyen kedves.-ütött meg cinikus hangot apu-
-Igen az.Közületek senki nem kérdezte meg mióta hazajöttem.-akadtam ki-
-Mit védesz ennyire rajta?Hát nem látod hogy mire megy a játék?Csak az érdekli hogy befúrja magát a családba!-ráncigált-
-A karom el van törve szóval méltányolnám ha nem cibálnál!-ráztam ki magam-
-Bátyó.-jött le Rocío-Gyere segítek.-
-Köszi.-mosolyogtam-
-Ettől függetlenül az hogy nem találkozhattok még mindig igaz!-szólt utánam apa-
-De,fogok vele találkozni!Része az életemnek és nem is lesz ez másképp.-mentem fel-
-Jöjjön ide a lány!-ismételte meg-
-Miért?-kérdeztem-
-Hogy megmutasd tényleg nincs rossz hatással rád!-
-Oké!-fogadtam el a kihívást és írtam egy SMS-t Chanelnak hogy jöjjön át a magyarázattal együtt-
Alig tizenöt perc múlva ott is volt és bár látszott rajta hogy elege van,de ez csak számomra lett egyértelmű a többiek előtt rejtve maradt.Megtettem mindent hogy nevessen és jobb kedve legyen.A szüleim egész este ott gubbasztottak a szobában így a beszédtémák igencsak leszűkültek.
-A koreográfia változott?-kérdezett-
-Nem,nyugi minden maradt.Mrs.Ferro azt mondta nem variál már azért sem mert nem mindenki táncos.-válaszoltam-
-Igaz,meg amúgy nagyon jó a koreográfia úgy ahogy az első körben megálmodtuk,bár a második felvonásba több kellene belőle.-fűzte hozzá-
-Jó lesz az ha felépülsz úgyis rendbe rázódik.-
-Az is igaz három hét és sportolhatok megint csak megnézik hogy minden oké a varrat kiszedése után.-mondta lelkesen-
-Sajnálom hogy ennyi idő kiesett emiatt.-bosszankodtam-
-Így kellett lennie.-vont vállat-
-Láttad ezt?-adtam oda a telefonomat-
-Még nem.-nevetett amíg megnézte a videót-Köszi nagyon kedves tőletek.-
-Alapvető volt.-mosolyogtam-
-Tudod mi a legjobb édesség a világon?-kérdezett-
-Minden,mivel az édesség minden formában jó.-válaszoltam-
-Nem.A legjobb édesség az a fagyi,lehetőleg sokféle gyümölcsös,gumicukor,pillecukor,csokidarabkák,díszítőcukorka,gyümölcs és gyümölcsszirup keveréke.-
-Illetve a tejszínhab...-tettem hozzá-
-Igaz azt kihagytam!-mosolygott-
-Látod ketten leverhetetlenek vagyunk.-viccelődtem-
-Majdnem.-mondta köhögésbe burkolva-
-Jó majdnem,de majdnem!-mondtam büszkén-
-Én konkrétan nagyon fáradt vagyok,ezek a műtéti utóhatások még érvényesülnek.-ásított-
-Végre bebizonyosodik hogy te is ember vagy.-nevettem-
-Igen...lebuktam-csatlakozott a vicchez-
-Kikísérlek jó?-fogtam meg a kezét lágyan-
-Oké,reggel hívlak vagy hasonló.-mosolygott szelíden-
-Van egy ötletünk.Aludj itt és meglátjuk hogy tényleg jó hatással vagy-e a fiunkra.-jelentette ki apa-
-Apa fejezzétek már ezt be!Elég volt.-fakadtam ki-
-Félsz fiam?-kérdezett anyám kihívóan-
-Nem de szerintem majd én tudom mit akarok.-háborogtam-
-Basta!No puedo pasar un más momento así-akadt ki Chanel- /Elég!Nem bírok ki még egy percet így!/
-Bocsi.-nyugodtam le-
-Ha a szüleidnek az kell,ám legyen játsszunk velük.-mondta semleges arckifejezéssel és hangon-
CHANEL SZEMSZÖGE:
Vic szülei az idegeimre mentek,de tudtam hogy Vic miatt el kell viselnem a támadásaikat.
Azt mondták aludjak ott hogy lássanak mindent,de nem értem a logikájukat...Feleslegesen cselekszenek ráadásul a fiuk ellen.
Vic megmondta hogy kegyetlen hülyeségek szemtanúja leszek...igaza volt!
Megmutatta a vendégszobát és ott beszélgettünk nagyjából tíz percet mielőtt a szülei bejöttek volna.Áldottam a sorsot amiért apu megtanította hogy kell visszafogni a gonosz gondolatokat így nem estem nekik.
Tíz órakor mondták hogy mindenki menjen a maga helyére aludni.Én csak forgolódtam mivel nem szoktam így lefeküdni aludni.Tizenegy körül Vic átosont én meg majdnem szívrohamot kaptam mert azt hittem meg fognak ölni.
-Alszol?-nyitott be-
-Szerinted?-fordultam felé-
-Szemmel láthatóan nem.-csóválta a fejét-Bocsi a szüleim hülyesége miatt.Illetve köszi hogy így kezeled őket,más már egészen biztosan megfojtotta volna őket az első kanál vízben.-
-Téged szeretlek nem őket.Veled törődöm az meg hogy ők ilyenek,hát legyenek ilyenek,örülök hogy te nem ilyen vagy és ennyi.-mosolyogtam-
-Ha tudnád mennyire szeretlek!-ölelt át-
-Tudom.-pusziltam meg-
-Sajnálom a balesetet.Akaratomon kívül bántottalak.Fordítva kellett volna legyen,nekem kellett volna megsérülni súlyosan és nem neked.-
-Hagyd már élek,és élsz ennél nincs fontosabb.Fájt és fáj és féltem,de látod itt vagyok és ez a lényeg.-fogtam meg nyugtatólag a kezét-
-Hogy lehet valaki ennyire bölcs?-nézett a szemembe mélyen-
-Apu volt bölcs,én csak mellette éltem és tőle tanultam.-mondtam szerényen-De légy te is az...A szülők olykor kiborítanak,de csak vigyázni akarnak minket.-
-Tudom,csak mostanra felnőttem és hibázni akarok hogy tanulhassak belőle.A tökély unalmas.-válaszolt-
-Értem és tisztában vagyok vele hogy rossz érzés amikor irányítani akarnak,de érted van.Igaz idegesítő és igazságtalan,de érted mit mondok.-magyaráztam tovább-
-Köszi hogy mindig tudod mit kell mondani ahhoz hogy jól érezzem magam.-mondta lágyan-
-Köszi hogy kitartasz mellettem.Kvittek vagyunk-csókoltam meg-
-Ilyen kincs mellett nem kitartani bűn lenne.-puszilt meg-Megyek mielőtt lebukom.Aludj jól-
-Te is szerelmem.-öleltem át-
TWITTER:
@chanelfarell:Buenos Días! ;-*
Reggel együtt indultunk a suliba és végig nevettük az utat kihasználva a kis szabadságot amit a szülőmentes idő adott.A suliban beszélgettünk a többiekkel és elmeséltük Vic szüleinek legújabb hóbortját persze nagy nevetésben törtünk ki mert kifiguráztuk a helyzetet.
Délután Vic szülei ismét elkezdtek vitázni azzal kapcsolatban hogy Vic átjött hozzám este.
-Fiam mit kerestél a vendégszobában este tizenegykor?-kérdezte megrovóan Mr.Chadwick-
-Megnéztem hogy minden rendben van-e mivel műtötték,és ha lázas vagy hasonló akkor az este történik és kezelni kell.Nico mondta hogy nézzek rá mielőtt elalszom.-válaszolt Vic-
-Mégis majdnem egy óra hosszát voltál ott.-tette hozzá Mrs.Moor-
-Mert beszélgettünk.-csóválta a fejét flegmán-
-Miről?-kérdezte az apja-
-Főképp az előadásról.Tudod megsérült és lemaradt a koreográfia esetleges változásairól.-adott választ kicsit dühösen-
-Vanda nem ezt hallotta este.-nézett dühösen rám Mr.Moor-
-Vanda úgy látszik álmában is problémákkal küzd.-mondta Vic szarkasztikusan amin önmagamban nagyon jót nevettem,de kívül visszafogtam a robbanást-
-Mert mit hallott?-kérdeztem-
-No importa.-nyugtatott Vic-
-Esta vez voy por ti,voy.-tettem hozzá-
-Ez jó volt.-nevetett Vic-
-Van ez a kis problémám.-pirultam el-
-De ez a "probléma" vitte előre a Move előadást.-érvelt Vic-
-Ki tudja.-vontam vállat-
-Óhajtanátok idefigyelni?-kiabált az anyja-
-Bocsánat.-tért vissza Vic a helyzetbe-
-Oh leesett...volna ha lenne minek leesnie.-kaptam észbe-
-Nyugi New York!-nyugtatott Vic-
-Jaj bocsi mindig elfelejtem hogy California gyengédebb vidék.-nyugodtam le-
-Legalább őszinte vagy ellenben másokkal.-vont vállat-
-Fiam az egyetlen aki hazudik az ez a lány.-mutatott rám Mr.Moor-
-Miben hazudtam?-lepődtem meg-
-Miért érdekel Vic?-kérdezett Vanda-
-Mert nagyszerű ember és zseniális művész aki mindig jobb kedvre derít.Ha ismernéd akkor pontosan tudnád.-adtam határozott választ-
-Megható-hitetlenkedett az anyja-
-Basta!Részemről ennyi,nem vitázok olyanokkal akik nem hallgatják meg igazságosan a másik felet hanem neki esnek.Nem is próbáltak megismerni,én legalább megpróbáltam eleget tenni a kéréseiknek.-borultam ki-
-Igaza van.-értett egyet szerelmem-
-Nem szeretem a vitát.A fia tudja hogy mit érzek iránta és aki ismer tudja hogy nem használom ki az embereket és nem akarok ártani senkinek számomra ez a fő.Aki megítél azzal pedig nem tudok mit kezdeni.-zártam le a vita rám eső részét-
-Beszélgettünk és mind tudjuk hogy Vanda minden szava hazugság de nem találtok rajta fogást,mert tökéletes!Nem tudtok mást mondani csak koholni.-kelt a védelmemre Vic-
-Tökéletes?-kérdezett vissza anya-Csak nézz rá egy ócska paraszt!-
-Tehetséges énekes,csinos táncos,remek lány akire bármit rámernék bízni!-válaszolt-
-Szóval csinos.-
-Igen az,de semmiképpen sem könnyelmű ha az lenne egyből jártunk volna,de mint tudjuk ez nem így volt mert biztosan tudni akarta hogy nem a szexre kell mivel nem pasizni hanem tanulni jött.-emlékezett vissza-
-Que memoria!-ámultam el-
-Hmmm....nem is tudom kitől tanultam el.-gúnyolódott-
-Csak nem?-színleltem meglepődöttséget-
-Csak de.-vágta rá-
-Tessék?-szólt közbe az apja-
-Azt mondtam hogy milyen jól emlékszik erre válaszolt.-válaszoltam és felment bennem a pumpa-
-Hagyjad Chuchy úgyis apuci kicsi lányának fognak hinni aki hazudik.-elégelte meg Vic is a vitát-Mi tudjuk mi történt és mi nem nekem az a fő.Falnak beszélni felesleges.-
-Mehettek is,Vic ennek a dolognak vége.Nem akarom ezt a lányt többet a közeledben tudni.-mondta apa-
-Mert visszatart ami neked jó...Mindegy.Legalább érje majd meg nektek amit csináltok.-
-Szerintem hagyjuk elegem van a vitából és a varratom is fáj a tesóm pedig írt hogy kellenék neki szóval egyáltalán nem tudok figyelni arra ami nem igaz.-kapkodtam a gondolataimat-
-Vikram kísérd ki a lányt.-utasította az anyja-
Vic nem válaszolt hanem csak csinálta amit kellett kimentünk és elköszöntünk egymástól.
Hazamentem és kóvályogtam a fejemben záporozó sok sok gondolattól és aggódtam Vicért.
Mondjuk úgysem tudják megakadályozni hogy találkozzunk,legrosszabb esetben is tudunk telefonálni és neten beszélgetni.
Mikor hazamentem Nico a szobámban várt rám,eléggé letörtnek látszott.
-Öcsi mi a baj?-öleltem át-
-Igazad volt.Silvia becsapott.-válaszolt röviden-
-Jaj Nico egyem meg.Mi történt?-kérdeztem-
-Láttam ahogy egy másik sráccal smárol-mondta szomorkásan-
-Aj te!Imádlak és fáj hogy így alakult.Egy ilyen sráccal nem szabad így bánni!-mondtam együttérzően-
-Mindegy szerencsére nem voltam benne túl sok ideig így még könnyen kikavarodtam belőle.-vont vállat-
-Nem mindegy édesem!-néztem szomorúan-
-Megcsalt,mert egy rossz ember inkább örülök hogy nem volt több idő mire rájöttem.-ölelt át-Köszi hogy mellettem álltál-
-Imádlak öcsi!-pusziltam meg-
-És én is téged.-mosolygott-
Este tovább beszélgettünk és elmeséltem neki mit műveltek Vic családtagjai.Együtt voltunk,pátyolgattuk egymást és próbáltunk lelket önteni a másikba.A másik problémánk pedig az volt hogy Bob egyre közelebb került anyuhoz és egye inkább úgy tűnt hogy beköltözik a lakásba....
NICOLAS SZEMSZÖGE: Mikor
felhívtak hogy a testvérem balesetet szenvedett azonnal a kórházban teremtem hogy mellette legyek.Órákig nem engedtek be senkit és nagyon aggódtam érte mert nekem Ő az utolsó támaszom.Nem tudom mihez kezdenék az életemmel nélküle.Mikor végre be lehetett menni hozzá bementem és alig hittem el amit látok.A húgom aki mindig erőt adott és biztatott mozdulatlanul és falfehéren feküdt.
Két napig nem keltették fel,azt mondták hogy az agya károsodhatott vagy belső vérzése is lehet és ha felkeltik gyógyszeresen további baja eshet.
-Nico!-nyújtotta a kezét felém- -Húgi!-simítottam meg az arcát- -Örülök hogy itt vagy.-suttogta- -Örülök hogy jobban vagy.Aggódtam érted!-válaszoltam- -Minden rendben?-kérdezett- -Ezt te kérded?-könnyeztem meg- -Igen mert aggódom értetek.Ugye ettél és Vic jól van?-kérdezte- -Igen ettem és,igen a szemétnek csak a karja és egy bordája tört,te meg majdnem meghaltál!-válaszoltam- -Kicsim,baleset volt.Ő mindent szabályosan csinált!Ahogy a törvény előírja.A másik kettő sodorta le.-magyarázta- -Hívjam be?-kérdeztem készségesen- -Kérlek!-mosolygott- -Gyere be.Én kimegyek addig baba.-dobtam puszit- -Oké.Imádlak!-dobott ő is puszit-
Másnap hajnalban Chanel nagyon rosszul lett és belső vérzéssel meg is műtötték.Remegett,és tűzforró volt,hányt és sápadt volt a végén el is ájult úgy vitték megműteni.Nagyon aggódtunk érte fel s alá mászkáltunk és én is nagyon rosszul lettem imádom a nővéremet és nem tudnék nélküle élni.Nagyon aggódtam,adtak egy nyugtatót is,de az sem segített pedig aludnom kellett volna,és Vicnek is de az elkövetkezendő három napban nem jutott sok belőle mert fokozottan ügyeltünk Chanelre.Sosem láttam ilyen állapotban a nővéremet és ha szerencsém van nem is fogom többet.Annyira sokkos állapotba kerültem hogy nem tudok visszaemlékezni minden pillanatra,de arra igen hogy ömlik a szájából a piros vér és majd megfullad tőle és közben remeg mint egy megszállott chiuahua. Nagyon féltem hogy elveszítem.Nem élném túl nélküle ezt a világot és alig tudtam abbahagyni a sírást. VIC SZEMSZÖGE: A legközelebbi
kórházba szállítottak és engem elég gyorsan el tudtak látni,úgy egy óra
alatt,de Chanelhez még akkor sem mehetett be senki a dokikon kívül.A
nagyon feldúlt Nicolas meg tudott volna ölni a testbeszédével és
nézésével. -Ne is álmodj róla hogy máskor megengedem hogy elvidd bárhova is!-állt az ablakhoz- -Baleset történt!-mentegetőztem- -Pontosan!És a húgom sérült meg,nem más!-mondta aggodalmasan- -Nem
én voltam figyelmetlen Nicolas,a mögöttem lévő padlógázt adott amikor
egy őrült bevágott elém mert előzött nekem pedig cselekednem kellett és úgy
is tettem,de a mögöttem levő száguldott tovább és lesodort.-magyaráztam- -Akkor sem vigyáztál rá.-kötötte ebet a karóhoz- -De
én vigyáztam rá,betartottam a kreszt a mögöttem levő szegte meg és
okozott balesetet,miatta esett baja nem miattam.Ez ellen nem tudtam mit
tenni meg kell értsd.-folytattam- -Ha baja esett akkor meg foglak fojtani!-fenyegetett- -Meg is érdemlem majd.De ne legyen baja.- -Akkor sem mehetsz a közelébe megértetted?-kérdezett- -Valaki bejöhet,de nincs fent még,altatjuk hogy jobban kivizsgálhassuk.Csak egy jöjjön ,lehetőleg rokon.-jött ki egy orvos- -Én megyek,a testvére vagyok.-ment oda egyből- Másnap
kelt fel,Nico volt bent vele és kijött hogy beküldjön hozzá mert
hívott.Bementem és falfehér volt,és látszott hogy gyenge. -Holnap is szeretni foglak!-suttogta mert nem volt többre ereje- -Holnap is melletted leszek.-fogtam meg a kezét- -Ez fáj,inkább ne érj hozzám-szisszent fel- -Nem vigyáztam rád eléggé.-mondtam szomorkásan- -Ne
szomorkodj te is nekem,mert akkor sosem megyek ki innen.Mindent
szabályosan csináltál az a fő a többieket nem tudod befolyásolni.-mondta
nyugtatóan és a kezemre hajolva elaludt- Csak
ültem mellette és néztem ahogy alszik,hallgattam a szuszogását,ahogy
nehézkesen veszi a levegőt és éreztem hogy ez az én hibám és Niconak
igaza volt.Tíz perce aludt el amikor Nico bejött és ő is odaült mellé
halkan beszélgettünk,úgy éreztem kicsit megenyhült én pedig elnézést
kértem.Hajnali három körül hallottuk hogy Chuchy köhécsel és pillanatok
alatt nagyon rosszul lett,Nico fogta meg a fejét hogy ne fulladjon bele a
hányadékba a végén már csak a gyomorsav maradt szegény lányban.Még
miután kicsit szabályosabban vette már a levegőt azután is iszonyatosan
bágyadt volt.Nico kirohant az orvosokért akik azt mondták hogy ez a
sokk,és hogy ha minden érzéke rendben van akkor hagyjuk aludni,de
fokozottan figyelik. Másfél óra múlva ismét hányt,de akkor már
vért.Az orvosok berohantak a szobába és megpróbálták megmozdítani de
mire beértek elájult a gyanújuk miszerint belső vérzése van
beigazolódott és elvitték a műtőbe.Dél körül múlt el az altató hatása és
akkor kelt fel a műtét után.Szegény mozdulni sem tudott mert fájt a
hasfala de hála istennek életben volt és semmi sem volt fontosabb.
CHANEL SZEMSZÖGE: Nico haragudott Vicre és nem akarta beengedni,pedig nem az ő hibája volt.Ahogy telt az idő a baleset után egyre rosszabbul lettem,egyre jobban kívánta a testem az alvást és annál gyengébbnek éreztem magam mintha csak vegetálnék aztán hajnalban átestem a ló másik oldalára soha olyan rosszul nem éreztem magam,és ha jól emlékszem el is ájultam majd arra keltem hogy iszonyatosan fájt a hasfalam. Kába és gyenge voltam,de jobban éreztem magam mint hajnalban. Akkor láttam először Vic sérüléseit is,mivel ekkorra tisztult ki az elmém és testem a sokkos állapot adrenalin löketéből. Másfél hetet voltam bent és majdnem másfél hónap volt a lábadozás a varratok miatt és addig nem is táncolhattam tehát kínszenvedés volt az idő.Ha Vic,Nico és a többiek nem lettek volna mellettem nagyon megviselt volna,de szerencsére mellettem voltak és támogatták a felépülésemet,habár Vic szülei nem segítettek szegény fiuknak helyre jönni. Míg nem mehettem iskolába videofelvételeket csináltam a srácoknak hogy tarthassuk a kapcsolatot.
ELSŐ VIDEO:
-Sziasztok skacok!-Lassan
de biztosan kiengednek a kórházból,és már elmúlt a lázam,sőt
bátorítanak hogy egyek és álljak fel.-kezdtem mesélni-A következő kb.
két hónapban nem tudok majd táncolni ami bánt,de szerencsére az
énekórákon maximálisan részt tudok majd venni.Ráadásul a támogatásotok és látogatásaitok nagyon jót tesznek a hangulatomnak.Imádlak titeket puszi.Los Amos!-dobtam puszit- MÁSODIK VIDEO:
-Na hello!Íme itthon!-köszöntem
-Végre hazaengedtek és az én drága öcsém főztjét ehetem.Egy hét múlva már mehetek a suliba,igaz az antibiotikumok kicsit elnyomtak,de a sok C-vitamin és probiotikum visszaerősítette az immunitásomat,legalábbis az orvosok azt mondják.-meséltem-
HARMADIK VIDEO: -Hola!Que pasa?Remélem nem felejtettétek még el hogy ki vagyok haha.Mára már teljesen önállóan mozgok,igaz még nem szabad emelnem,vagy erős mozdulatot tennem,de már nem fáj ha megmoccanok.Három nap múlva megyek.Puszi- TWITTER: @chanelfarell: Back to school! =)
Két hét után végre ismét közösségbe kerültem a lábadozás legfontosabb szakasza után.Örültem a többieknek mindenki kérdezgetett.Persze az alapvető dolgokat tudták Victől és a barátaink szemében egyre ellenszenvesebb lett a Chadwick-Moor bagázs.A táncpróbákon csak nagyon figyeltem hogy ne essen ki a koreográfia az énekórákon pedig bátran énekeltem,ami nagyon hiányzott.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója) Vic szülei megint elkezdtek vitázni
és ezúttal nem lehetett leállítani őket és szó szerint megtiltották
Vicnek hogy bármelyikünkkel is szóba álljon. Neki
erre az az ötlete támadt hogy menjünk el Sacramentoba mert ott úgysem
keresnek minket.Ez az ötlet tetszett ráadásul amúgy is kellett néhány
papírt intéznem a lakcímmel kapcsolatban,amit előnyösebb az állam
fővárosában megtenni.Az órák alatt papírfecniken beszéltük meg a
fontosabb részleteket.
Figyelj a busz kettőkor indul mi ötvenkor végzünk =) =Đ *.*
Értem én,de motorral vagyok...tudod annyival több szabadság...A busz túl lenyomozható :S
Ugye viccelsz? =O Ez nem lesz jó..nem mernék úgy elmenni semmi esetre sem
Na legyél belevaló amilyen szoktál lenni,nem harap.
HAVER!NEM =!
Jó buszozunk Nyusz nyusz :P
Most legyáváztál?>-<
Yeah mert az vagy!
Na jól van!Menjünk de kinyírlak ha bajom lesz!Ja nem nem én Nicolas! :P
Oké esküszöm nem rabollak el vagy öllek meg na ez megfelel? =D Nicolasnak is megmutatjuk!
Fogjuk rá! =§ és alap hogy megmutatjuk!
JÓL VAN!Írásba adtam az már szerződésnek minősül ="D itt alá is írom várj! Vic
Köszi :-*
Ha ez kell ;-D
Ja mi a csere? :P
Jaj igazán semmi csak a véred,a rabszolgám vagy és egyéb XD :O
Idióta!Nem akkor szerződés VISSZA!Nem megyek bele ilyen üzletbe! ="( ="DDD
Oké akkor csak a lelked kell :/
Meg a jó édes...NEM az az enyém :P :O xDD
Jó oké akkor csak ígérd meg hogy holnap is szeretni fogsz <3
Holnap is szeretni foglak <3 :-*
És én is téged *.* =3
Istennő vagyok alap hogy szeretsz ;-D
Tudom hogy istennő vagy azért csodállak és imádlak ennyire! =") :O
De tudod minden istennőnek kell egy isten ;-P
Oh köszi XD ;-D
NEM TE A GITÁR!!! :O LOL
Ez fájt ="(
Imádlak tudod ;-*
Tudom és én is <3 =3
Oké Vic viheted a tesómat de tényleg vigyázz rá mert ő az univerzum.=) <3
TESÓ <33 :* =33 ^_^
Tudom hogy az =) !!
Az óra vége után külön külön mentünk
hátra a suli mögé és engem a szívbaj kerülgetett mert őszintén
megvallom hogy félek közlekedni apu halála óta.Minden lelki bátorságomat
összekapartam és kis hiszti után felültem és elindultunk. Úgy egy órája lehettünk úton amikor történt valami borzalmas,de alig emlékszem bármire is,szerintem elájultam a sokktól. VIC SZEMSZÖGE:
Mikor hazaértünk az fogadott hogy a
szüleink nekünk estek mert nagy a szájunk.Ismét a régi szöveg hogy
Chanel és Nico egyáltalán nem tesznek ránk jó hatást.Nagy vita lett
belőle és a vége az lett hogy nem találkozhatunk többet. -Szeretnénk ha leülnél,csendben maradnál és azt tennéd amit mondunk.-kezdett a monológba apa- -Oké.-ültem le- -Nem
szeretnénk ha azokkal találkozgatnál.Nem szoktál ilyen lenni,nem vagy
ilyen nemtörődöm és kapkodós illetve nem szoktál feleselni.Nincsenek
rád jó hatással.-jelentette ki apa- -Tudod
mi nincs rám jó hatással?Az hogy senki nem figyel oda rám.Kérdeztétek
valaha mit akarok?Vagy hogy mihez van kedvem?Végre megtaláltam amit
kerestem és boldog vagyok és nem fogom feladni.-álltam ki magam mellett- -Elég volt magad sem tudod mit akarsz fiam.Ennyi idősen mit tudsz te az utadról.Ugyan már.- -Pont
eleget!Az utam pont az amin járok a gitárom és a barátok.Azért élek
hogy hibázzak és tanuljak nem azért hogy kalickába zárva várjam a sült
galambot.-ellenkeztem- -Elég
volt fiam teletömték a fejedet ráadásul egyik sem túl gazdag nem gyanús
ez neked?Csak a pénz kell nekik semmi más!Nem találkozhatsz többet
velük,se nem beszélhettek és minden pillanatban amiben csak lehetséges
Vanda mellett leszel.Nincs apelláta.Eredj a szobádba!-utasított anya- -Oké-viharzottam el- Persze nekem egyből voltak ötleteim a kicselezésre így is úgyis tudunk találkozni. Elhívtam
Chuchyt hogy menjünk el Sacramentoba mert az is jó hely és senki sem
gondolna arra hogy ott vagyok.Ő boldogan igent mondott ugyanis imád
mászkálni és utazni,szóval örült is neki.Egy baja volt a
tervemmel,mégpedig az hogy motorral akartam nekivágni az útnak.Félve és
kiborulva de fel mert ülni a motoromra és elindultunk.Amíg ki nem értünk
Friscoból a szívbaj kerülgetett de miután kiértünk nagyon jó érzés
volt.Úgy egy órája lehettünk úton amikor egy szűk útszakaszra értünk és
egy autóvezető előzni akart ezért bevágott a mi sávunkba ami olyan
gyorsan történt hogy nem tudtam reagálni csak próbáltam félrehúzódni miután ráeszméltem hogy a mögöttem levő nem lassít.Én hogy ne ütközzek az előttem levővel lassítottam de a száguldó mögöttem lesodort az útról és a
szalagkorlátot átszakítva az árokba borultunk.Én nem estem nagyot,úgy
két három métert eshettem,de Chanel aki mögöttem ült nagyon nagyot esett
és úgy láttam eszméletét vesztette.Megnéztem a pulzusát és hála
istennek még életben volt,de nem reagált a szavaimra,sem az
érintésre.Közben a két autó is összeütközött és üvegszilánkok repültek mindenfelé,mindent megtettem hogy Chanelre ne eshessen üvegszilánk tovább súlyosbítva a sérüléseit.Engem megvágott pár,de az nem izgatott,az volt a fő hogy Chuchyt ne érje el a szilánkzápor.Az elsősegély órákon tanult módszerrel,azaz azzal hogy a feje felé emeltem a lábát,de arra sem reagált.Nagyon kétségbeestem és míg a mentőkre vártunk mindent bevetettem hogy jobban legyen,és próbáltam visszarántani a karomat ami kificamodott vagy talán el is tört.A mentők bevittek minket a legközelebbi kórházba és értesítették a szüleimet,és Nicolast.Engem úgy egy óra alatt kezeltek,de sajnos Chanel helyzete nem volt ilyen könnyű.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója) Anyu reggel azzal keltett hogy siessünk majd haza ugyanis Bobbal töltjük a napot,mert szülinapja lesz. Az a végtelen düh,és ideg ami végigszáguldott az ereimben majd szétvetette a testemet.Legszívesebben ordibálni és toporzékolni kezdtem volna. Aztán Nico jött be azzal hogy jó-e a haja mert randizik Silviaval. -Nico ne idegelj te is por favor!-tettem össze a kezem- -Mert mi van?-ült le meglepve mellém- -Nem tudunk ellógni hazulról a próbára azt mondta siessünk Bobocska miatt.-mondtam unottan- -Na nem nekem kell ez a randi!-akadt ki- -Ülj le!Nekem is az lett volna Vickel.Mondjuk le legyen boldog.-vontam vállat dühösen- -Legyen úgy-forgatta a szemét és kiment- -Nekem ne forgasd a két szép szemed nem nálam kell.-gúnyoltam- -Tudom-csóválta a fejét- A suliban egyből a többiekhez mentünk hogy elmondjuk nekik anyu keresztbe tett a mai terveinknek és a próbának. -Sziasztok!-köszöntünk- -Sziasztok,mizu?Nem tűntök túl boldognak.-kérdezett Melly- -Anyu hazarendelt minket ebédidőre.-jelentette ki Nico- -Ne már,pedig szükség van rátok itt.-bosszankodott Alex- -Tudjuk de ez van.Nem mondhattunk nemet mert lebuknánk.-válaszoltam- -Igaz.Legyen mindegy egy próba csak jelezzétek Mrs.Ferronak.-értett egyet Vicente- -Na jó mindegy menjünk órára és csináljuk a dolgunkat.- -Jó haladjunk ha elkésünk akkor Mrs.Ferro kiakad.-zártam le a beszélgetést- Elkezdődött az első tanóra ami nagyon jó volt,írtunk pár új dalt.Sajnáltuk hogy délután nem lehetünk majd ott hiszen imádjuk ezt az egészet,de nem lehetett többet hazudnunk és titkolóznunk. Hazamentünk és ott vártak ránk a konyhaasztal mellett ülve,ebéddel.Más választás híján leültünk melléjük és igyekeztünk a csend mögé bújni.De minden erőfeszítés ellenére hogy ne kelljen beszélgetnünk ők kérdezgettek és beszélgettek. -Milyen napotok volt?-kérdezett anyu- -Amilyen szokott,néhány uncsi óra meg idegesítő osztálytársak.-vágtam rá- -Sosem történik veletek semmi.Ne mondjátok hogy San Francisco is kicsi nektek!-próbált viccelődni- -Randink lett volna...De ahelyett itthon ülünk mert azt mondtad.-duzzogott Nicolas- -Nyugi öcsi.-karoltam át- -Sajnálom hogy egyszer az életedben haza kellett jönnöd fiam.-hápogott anyu- -Nem az a baj hogy haza kellett jönnöm hanem az hogy ki miatt.-válaszolt feldúltan- -Ne tanuld el a nővéred stílusát fiam.-nézett megrovóan anyu- -Na jó nem vagyok éhes.Felhívom a srácokat hogy megyünk velük jó Nico?-álltam fel- -Igen húgi-mosolygott- Felhívtam Vicet hogy megyünk a próbára mivel nem bírjuk tovább.Boldogan vetettük bele magunkat a próbák izgalmaiba ezen a délutánon is a többiekkel karöltve. Kiderült hogy ez a próba nem kihagyható dolog volt ugyanis fontos események történtek például a koreográfiákat illetően.Ráadásul mindig jó érzés tevékenykedni az előadás körül,mert fantasztikus a részének lenni.Az egyetlen negatívum az volt hogy páran kivonták magunkat a dolgokból és mi vittük a vállunkon ezt a csodát.Mások pedig akadályozni is próbálják a munkát például Vanda. A próba után elmentünk Vickel sétálni és koktélozni mivel a próbák után mindig jó valami gyümölcsös frissitő. -Jók voltunk ma!-mosolygott Vic- -Jaja nagyon jó lesz ez a show.-értettem egyet- -Anyuék még mindig fújnak ránk.-jelentette ki semlegesen- -Azt tudjuk ők mindig fújnak az egész világra.-nevettem- -Igaz.-vágta rá- -Sziasztok leülhetek?-ült le Vanda- -Ha nem tűnik fel hogy zavarsz.-ironizált Vic- -Tranquila!-nyugtattam- -Jó oké.-vett mély levegőt- -Nem is említettem hogy mi volt ma ebédnél...Anyu kiborította Nicolast aki dühében lelépett,és vele én is.Esküszöm sosem láttam az öcsikémet olyan dühösnek.-meséltem- -Az a Bob nincs jó hatással rátok idegileg.-poénkodott- -Nincs hát azt hiszi apaként tekintünk majd rá valaha is.-csóváltam a fejem reménytelenséget sugallva- -Nyugi,ti csak legyetek hűek aputokhoz az a fő.-adott bölcs tanácsot- -Ti elhiszitek ezeket a maszlagokat?-pufogott Vanda- -Köszi Vic remélem elég lesz.- -Ha meggyújtod biztos.-nevetett- -Akkor egészen biztos elég.-értettem egyet kacagva- -Jaj én meg azt felejtettem el mondani hogy kellene a felbecsülhetetlen nyelvi intellektusod egy teszthez.Segítesz?-kérdezett- -Nos ha már ilyen szépen kéred megkölcsönözheted egy teszt erejére-adtam igenlő választ- -Köszi.A másik pedig az hogy a szüleim azt mondták beszélni akarnak velünk.Ne kérdezd miről,nem tudom,de nem túl jók a sejtéseim.-fűzte hozzá- -Istenemre már!Elég a vitából!Béke és szeretet ez olyan nehéz?!-pillantottam az égre kérdőn- -Amint látod a hippiek városa nem oly békés mint amilyennek a hippiek álmodták.-válaszolt kissé szomorú hangon- -Látom.Nem baj apám lánya vagyok.Apám pedig fél vállról vette az ilyesmit.Nem izgatnak mások amíg amit csinálok a szeretteim előnyeit szolgálja.-törődtem bele az újabb vitába- -Annyira szeretném ha az én szüleim is így látnák a dolgokat.Sokkal egyszerűbb a szeretet útján békésen járni mint folyton mindenkit marni és lenézni.-helyeselt- -Előnyös lenne minden szempontból de látod minden más érdekli őket csak ez nem.Mindegy hagyjuk beszéljünk valami értelmesebb témáról,mert hasztalan időtöltés erről dumálni.-tereltem el a szót- -Akkor beszéljünk arról hogy a mai kavarodás miatt holnapra tolódik az Alcatraz.Ha már Frisco azt látni kell.-vetette fel- -Legyen!Az biztos egy morbid hely.Hallottam azokról a műfejekről amikkel megszökött pár tag,talán gyilkosok voltak,az egy durva sztori,ja meg egyikük a tengerbe veszett meg a gumicsónakot sem találták meg amin menekültek.-hadartam- -Nyugi,nem kell hogy kizuhanjon a nyelved különben az unokáid ezt a sztorit hallgatják majd.-viccelődött- -Jaj már,ez nem igaz a nyelvem egy igazi túlélő.Minden eddigi katasztrófát köztük a chilit,a jalapenot,és a curryt is túlélte akkor nem ez fog kifogni rajta.-folytattam- -Van benne valami.-vágott talányos arckifejezést- -Na ugye?-kacsintottam- -Ugye!-vágta rá- -Tényleg köszi a kivágást a próbán.Majdnem csúnya volt.-mondtam kínos hangnemben- -Nincs mit.Azt hiszem körülötted a férfiaknak főképp az a dolga hogy ügyeljenek rá hogy a lábadon és ne arcodon járj.-gúnyolódott- -Nem igaz!Ez egyszeri eset volt.-védekeztem- -Az majd kiderül.-húzta az agyamat- -Ha azt mondod hogy ez azért van mert te voltál ott akkor tévedsz.-következtettem a gondolataira- -Együnk valamit?Legalábbis én nem ebédeltem-kérdezett- -Rendben együnk.Mondjuk legyünk klisések és együnk hambit vagy legyünk egyediek és mondjuk együnk szardíniamártásos tésztát,paradicsomosan.-ajánlottam lehetőségeket- -B verzió.-mosolygott- -Sejtettem,Itália.-értettem egyet és széles mosoly ült ki az arcomra- -Szóval lebuktam...-sóhajtott elismerően- -Igen.Mint a Titanic.-igenlően mosolyogtam- -Mi árult el?-faggatott- -Nos az hogy ott egy olasz felsőfokú nyelvvizsga a polcodon és nagyon illik a mentalitása hozzád.Ezen tényezők árultak el.-kacagtam- -Jól van lebuktam a latin vér letagadhatatlan.-emelte fel a kezét- -Persze itt az egyetlen ami tagadhatatlan az alacsonyrendűségetek.-forgatta a szemét a szőke csapás- -Az.Mellesleg hallottam amikor olaszul telefonáltál.Ha titkolni akarsz valami ne használd.-fűztem hozzá -Ah értem.Megfogadom ezt a tanácsot.-vonta le a következtetést- -Jön a kaja.Jó étvágyat.-vigyorogtam- -Jó étvágyat.-tett hasonlóan- VIC SZEMSZÖGE: Anyuék azt mondták beszélni akarnak Chuchyval és velem.Fogalmam sem volt miről,de előre féltem a végkifejletet illetően. Vanda is mindig a nyomunkban van így semmi személyeset nem tudunk normálisan megbeszélni így azt se hogy mit csináljon a szüleim támadásai ellen.Igaz nem kell félteni mivel belevaló csaj,csak annyi a baj hogy a New York stílusú őszinteség nem mindenkinek imponál úgy mint nekem. A kicsit megkavarodott próbák és találka utáni napon áthívtam mert tudtam hogy el akar szabadulni otthonról. Úgy fél órája beszélgettünk a szobámban például a táncbemutatóról,a Move előadásról és minden másról amikor a szüleim felszóltak hogy menjünk le. -Jó napot.-mosolygott kínosan Chanel- -Mi az anyu?-kérdeztem- -Üljetek le.-utasított apa- -Jézusom.-kiáltott fel Chanel-Elnézést a bátyám üzent nekem és meglepett- -Rendben.Üljetek le és beszéljünk.-mondta anyu- -Mi a baj?-kérdeztem ismét- -A baj már akkor megesett amikor idén bementél az iskolába.-forgatta a szemét- -Szerintem a fiuk különleges.Pont attól az hogy alkot és hátrahagy valamit maga után.-érvelt Chuchy- -Mit hagytok magatok után?A vitákat?A zavart szülőket?-kötött bele anya- -Kár hogy nem látja ahogy átalakulunk mássá a színpadon.-csóválta a fejét- -Ne húzd fel magad kicsim.-nyugtattam- -Figyeljenek én szeretem a fiukat és nem hagynám hogy baja essen.A másik pedig az hogy mind azért vagyunk a stúdióban mert imádjuk ezt csinálni és nem tudnánk élni nélküle.-érvelt tovább- -Igaza van.Imádok zenélni,és táncolni.Játék volt,de mára már eggyé vált velem és kivonhatatlan részem lett.Részemről ennyi,Chuchy menjünk Nico is vár minket.-álltam fel- -Rendben,ha te mondod.-jött utánam- -Rocío gyere velünk te is!-kiáltottam fel- -Rendben.Chanel gyere ide!-ölelte át-Köszi hogy segítettél.- -Nincs mit drága ha szükséged van bármire segítek máskor is.-mondta kedvesen Chanel- -Mi ez a nézés?-lepődött meg húgi- -A szüleid nem szimpatizálnak velem tudod.-válaszolt- -Befejeznétek a bátyám zaklatását?24 órában heti 7 napon azt hallom mennyire boldog és szerelmes.Inkább örüljetek ne háborogjatok.Na sziasztok leléptünk.-ment ki az ajtón a monológja után- -Viszlát.-ment utána egyetlenem- -Sziasztok.-köszöntem el és a csajok után mentem- TWITTER: @RocioChadwick: Con mi hermana @chanelfarell <3
@chanelfarell: @RocioChadwick Hermana <3 :* ;-D Te quiero =) @RocioChadwick: @chanelfarell thank you for everything lovely =) @chanelfarell: @RocioChadwick De nada amorita :* =) @chanelfarell: We're so so bad that we're banged in Alcatraz ="DDD @VicChadwick @RocioChadwick @Nico_farell @SilviaGutierez
Megvettük a belépőt és beléptünk a szűk folyosók labirintusába. -Csak engem ráz ki a hideg ezektől a nyirkos falaktól?-kérdezte Chanel- -Nem,ez tényleg morbid hely.-válaszoltam- Csendesen és lassan lépkedtünk a cellasorok között,ahol régi az épülettel kapcsolatos újságcikkek és régi használati tárgyak voltak.A legtöbb cellába be is lehetett menni,hogy beleborzonghassunk a börtönérzésbe. Bemehettünk a hátsó szobákba is ahol a viaszfejek voltak amiknek a segítségével megszöktek az Alcatrazból. @VicChadwick: That's what you get if you mess with your girl! Right?? @chanelfarell !
@chanelfarell: @VicChadwick Yupp! =DD ;-D A kiállítási cella után kis történelem óra,azaz az épület története és legkülönösebb dolgai amit a lelkes idegenvezető tolmácsolásában hallgattunk meg.Úgy két óra múltán ültünk kompra hogy szárazföldön folytassuk a napot. A Farell nemzedék még most látja igazán először Friscot. @chanelfarell: amor y paz/peace and love/béke és szeretet/fred och kärlek/pace e amore
@nico_farell: If you're going to San Francisco ....
Nyolc körül beültünk az egyik útbaeső Mc Donald's étterembe majd utána elindultunk haza.
Ahogy teltek a napok egyre mélyebben ismertem meg a körülöttem lévő embereket,főképp amiatt hogy Chanel hatására olyan dolgok ötlöttek fel bennem amik addig sohasem.
Hirtelen azon kaptam magam hogy sokat gondolkodom,és tenni akarok azok ellen a dolgok ellen amik árthatnak másoknak.A szerelem megnyitott egy másik univerzumot előttem én pedig boldogan engedtem magamat elcsábítani a zenéje által.Szebb volt minden színnél,élénkebb minden fantáziánál,hangosabb minden más ritmusnál és magával ragadóbb minden szenvedélynél.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója)
Amennyire eleinte féltem Vic közelségétől most annyira vágytam arra hogy velem legyen.Szabadnak és végtelennek éreztem magam mellette és sebezhetően törékenynek nélküle.Kellett a jelenléte ahhoz hogy teljes legyen a lényem.Igaz hogy veszélyes csata volt ez a szerelem,de olyan célja volt aminek nem lehetett ellenállni.Megerősítette a lelkemet ez az érzés,minden szebb lett,és hirtelen éreztem hogy élek és ver a szívem.
Apu halála óta nem voltam olyan boldog mint mióta Friscoba költöztünk.Az hogy művészsuliba járhatok olyan örömforrás ami az egekig emel,a szerelem szintúgy.
Mel és Lex sokat aludtak nálam és sokat hülyültünk.Melody és Vic is tisztázták a dolgokat és úgy éreztem hogy azok akiket szeretek szintén szeretik egymást és mindenben támogatjuk egymást.
TWITTER:
@VicenteBollas_1 Mi nueva amiga =) She's really really persuasive ="DD @chanelfarell
@VicChadwick: @Alexiscosta INSAANE ='D On our way to work
@AlexisCosta: @VicChadwick yeeah brotha from anotha motha =D
@VicChadwick: Are you from Zoo York too? :O
@AlexisCosta: Ofc LOL =DD
@VicChadwick: Good to know! =D
@Nico_farell @VicChadwick Hey there bro
@VicChadwick: @Nico_farell Hola bro! =)
@Nico_farell. Get cha ass here!WORK WORK WORK!AND No this is not a socialist dictatory! XD
@VicChadwick: Oh man okaay I'm working BOSS! B-)
NICOLAS SZEMSZÖGE:
Vic és én sokat beszéltünk és nagyon nagy figura a srác.Mindent kifiguráztunk és mindenből viccet csináltunk.Az iramot is tudta tartani velünk és úgy tűnt hogy kiáll a húgom mellett bármi is legyen a baj.
A hét többi része abból állt hogy küzdöttünk Bob ellen.Mindent megtettünk hogy bebizonyítsuk hogy hátsó szándéka van.Azt mi sem tudtuk hogy mi,de annyit éreztünk hogy nem kóser a csávó.Egy hétig próbáltuk hagyni majd anyu rájön hogy baj van,de utána már felbőszített hogy apának a helyébe akar lépni.Senki sem léphet apu helyébe pláne nem egy gazdag tuskó.
VANDA SZEMSZÖGE:
Vic túlontúl messzire ment ezzel a spanyol csajjal.Ha mellette volt nem érdekelte más,csak ő.
Hirtelen minden kicsúszott a család irányítása alól.Többé nem lehetett hatni rá,az idióta rájött hogy lehet szabad is.Zavaró volt hogy szó nélkül elhagyott és nem tudtam semmit tenni.Bármit mondtam vagy tettem Vic már nem volt befolyásolható.Felfedezte a szerelmet és a boldogságot,de nem velem,pedig kötik a szerződések!Szövetségeseket kell találnom különben elbukok a cél előtt amit nem engedhetek meg magamnak.
ALEXIS SZEMSZÖGE:
Chanel érkezése óta Vic és Melody is kibékültek,és rendeződtek a viszonyok.Megismertük egymást,és új ajtókat nyitottunk ki hogy segítsük egymás útját.Aztán ott van Nicolas....az a Nicolas aki Chuchy tesója és aki annyira aranyos és jó fej.Kezdtem belezúgni,de ezzel az volt a baj hogy neki barátnője van,aki ráadásul látszólag többet tud adni mint én.Erről az érzésről egyenlőre senkinek sem szóltam mert nem akartam senkit megbántani vagy felkavarni a bolondságommal.Valahányszor találkoztunk öleléssel köszöntünk,és bennem repkedtek a pillangók,amiket le kellett vadásznom hogy ne csináljak meggondolatlan baromságot.
Reggel iszonyatos kiabálás volt odalent -Sejtettem hogy mi az oka...nyilván a tegnapi balhé.
-Jézusom mi folyik itt?-rohantam le-
-Feldúlták az irodámat-harsogta apu-
-Ki?Az egyik alkalmazott?-színleltem meglepettséget-
-Azt mondták az utolsó aki bement egy takarítónő volt,ma kihallgatjuk őket.Mr-Moor irodáját pedig felgyújtották látszatra semmi nem hiányzik.-avatott be-
-Ennek semmi értelme.-ültem le az asztalhoz-
-Ki tudja...-vont vállat Mr.Moor-
-Ezt elviszem,és megyek mert elkések.-pattantam fel ahogy ránéztem az órámra-
-Vanda indulás.-kiáltott fel az apja neki-
-Rendi-jött le-
Út közben természetesen felhívtam Chanelt hogy félúton találkozzunk.
-Szia szépség-öleltem át Chuchyt-
-Szia drága.-ölelt át ő is-
-Mi a szitu?Egész napos próbára fel?Ja meg Anyud?Még mindig nem tud erről a csodáról amit művelsz a színpadon?-kérdezgettem-
-Nem kicsim nem tud.Ha szerencsém van nem is fog!- húzta el a száját-
-Pedig látnia kellene!-biztattam-
-Nem kellene!Ha látná hogy mennyire olyan vagyok mint apu kitörne a harmadik világháború és mindenki aki tudott róla meghalna és el lennék tiltva még a tesómtól is és....-hadart-
-Nyugi!Jézusom a spanyol nyelv nem tesz jót egy hadarónak.-borzadtam el a nyakatekerő hadarásától-
-Bocsi csak nem érzem úgy hogy készen áll ilyen dolgokra.-csóválta a fejét-
-Én itt vagyok,tudod a spanyol óra.-viccelődtem-
-Hülye!Tudom,és köszi.Veled minden oké?-mosolygott-
-Jaja velem igen.Reggel arra keltem hogy apu nagyon kiabál Mr.Moor-ral valami miatt azt hittem valaki rosszul lett rohantam le mint a félőrült...Ja nem mert így vagyok félőrült....tehát rohanok le mint egy őrült aztán közli velem hogy betörtek az irodaházba,méghozzá az igazgatói folyosó irodáiba,de a poén az hogy semmi sem tűnt el vagyis eddig úgy tűnik.-meséltem-
-Ki az a barom aki betör egy irodába hogy aztán semmit ne vigyen el ami fontos?Bár...gondolom nem két szerződés van egy ilyen irodában,lehet egy adósuk volt aki ellopott valamit amivel javíthat a helyzetén-lepődött meg-
-De várj!Van jobb is az irodákban úgy tűnik tüzet raktak!.-fűztem hozzá-
-Mit?-döbbent le-
-Jól hallottad!-vágtam rá-
-Ja de ez őt szerinted érdekli?-kérdezett Vanda-
-Minden érdekel ami Vickel kapcsolatos valamint ez elég vicces...Begyújtanak az irodában és semmit sem visznek el vagy nem égetik le az egész kócerájt.Ez nevetséges.-mosolygott Chuchy-
-Pontosan.-kacagtam-
-Ja én is meglepődtem.-szólt bele Vanda-
-Mind meglepődtünk mert ennek semmi értelme.-jelentettem ki-
-Hagyjuk.Remélem Mrs.Ferro megkér mindannyiunkat hogy adjunk elő valami újat.-mosolygott Chuchy-
-Dettó,volt időm írni tudod egy hét.-értettem egyet-
-Ja tudom,hiányoztál.-karolt át egyetlenem-
-És te is nekem.-pusziltam meg-
-Jaj tényleg mutattad azt a dalt amit írtál,nagyon szép lett.Nem mutatod meg Mrs.Ferronak?-
-De. Te pedig álnok módon rejtegetted a dalodat előlem!-csikoltam meg-
-Ne csikizz mert akkor összeesek és elkezdek rúgkapálni és kérdezd Mellot bátran hogy majdnem kirúgtam a fogát amikor csikizett.-nevetett-
-Akkor csikizés storno....Mit lehet még csinálni?-kérdeztem-
-Mondjuk....hagyj békén ha élni akarsz-vigyorgott-
-Mondjuk ezt!-kaptam fel és megpörgettem-
-Így pedig lehánylak!-poénkodott-
-Oh te milyen nyűgös teremtés vagy.-tettem le-
-Na nekem te ne!-pöckölt fülön-
-De neked én igen!-öltöttem ki a nyelvem-
-Nekem te mi?-kérdezett vissza-
-Neked én vagyok a number one!-vicceltem-
-Mivel járunk....-forgatta a szemét-
-Jaj igen.-karoltam át-
Ekkorra odaértünk a suliba ott kivettük a kellő hangszereket majd elindultunk az első óránkra azaz a "Move" fellépés próbáira.Valójában mindenki be volt sózva miatta ugyanis nagyon színes és különleges előadás lesz,részben a leendő tanulóknak részben a szüleinknek bemutató a fejlődésünkről és tehetségünkről illetve az iskola elvárásairól.
-Na gyerekek elsősorban látogatom a táncpróbáitokat,és fantasztikusan alakulnak a táncaitok valamint remekül néztek ki együtt.A másik pedig hogy a közös színpadi előadások is csodálatosan színesek és változatosak lettek.Büszke vagyok a kreativitásotokra és az energiáitokra amiket belefektettek,mert ez tőletek élő.-kezdte el az órát Mrs.Ferro-
-Köszönjük!-tapsoltuk meg a lelkesítő beszédét-
-Nos kellene még egy szerelmes dal bele.-jelentette ki-Ms.Farell?-
-Igen tanárnő?-mosolygott Chanel-
-Tudom hogy van a tarsolyában egy két jó ritmus és dalszöveg kérem...-mutatott a hangszerekre-
-Rendben.-állt fel fülig érő mosollyal és felkapott egy gitárt-
-A dal címe?-kérdezte a tanárnő-
-Te Creo.-ült le a gitáros székre,vagyis arra a székre amit mi csak gitáros széknek hívunk-
-Valaki szerelmes...-nevetett Mrs.Ferro-
-Igen.-pirult el mosolyogva-
-A legfájóbb és legszebb dolog a világon.Na játszd el a dalt hadd látom mit hozott ki belőled a szerencsés.-állt odébb és közénk ült-
Chanel áthangolta a hangszerét,majd elkezdett játszani egy gyönyörű dalt.Persze a szüleim,csak azért hogy nehogy már jól érezzem magam,pont ekkor állítottak be.Mellesleg Vanda is beszélni fog hogy Chuchyval jöttem suliba ami lehet nem lesz jó pont az engedelmességemet mérő mércén de nem izgat.Szeretem azt a lányt,és nem fogok lemondani róla.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója)
Reggel Vickel mentem a suliba és taktikusan,megdöbbenve,és sokkolva mondta el mi történt az apja irodájában ugyanis az a szőke liba is velünk tartott.Az első órán próbáltunk,ami jó volt ugyanis Mrs.Ferro meghallgatta az új Te Creo cím dalomat,és úgy döntött benne lesz a Move elnevezésű előadásunkban.
Suli után azonnal dolgozni indultunk ahol végre helyreállt a rend és a fizetési rendszer is visszanyerte régi önmagát.
Este hétkor Will elengedett minket,mert mi vagyunk a legtöbbet bent így úgy döntöttünk hogy elmegyünk a stúdióba próbálni még.Este Bob ismét velünk vacsorázott,ami sem Nicolasnak sem nekem nem volt kedvünkre,így csak csendben ültünk és amint végeztünk bementünk a szobánkba.
-Mégis mi volt ez a viselkedés?-jött be anya-
-Mi lett volna?Nem volt miről beszélni.-válaszoltam-
-Egy hajszál választ el attól hogy elmenjek ebből a városból is.Alig másfél hónapja vagyunk itt de ti máris a fejeteken álltok,ami a személyiségeteket illeti.-fenyegetett-
-Nem fogok elmenni innen.Életemben először,New York óta,otthon érzem magam,és életemben először szerelmes vagyok.Szeretek itt lenni és nem fogok megint a szeszélyed miatt itt hagyni mindent.-duzzogtam-
-Majd meglátjuk lányom.-csapta be az ajtót-
Remegett a kezem és forrtam a dühtől és az igazságvágytól és pont mielőtt kirontottam volna az ajtón megcsörrent a telefonom,Vic volt az,mint mindig pont időben.
-Szia kincsem.-szóltam bele-
-Szia édesem,mi a baj?-kérdezett-
-Minden,egyszerűen minden.-csóváltam a fejem kókadtan-
-Anyud?-találgatott-
-Talált,süllyedt.-sóhajtottam-
-Már megint mi a vita tárgya?-lepődött meg-
-Konkrétan?Szimplán a létezésem.-vágtam rá-
-Nekem bejött a létezésed...-próbált felvidítani-
-Tudom,nekem is a tied.-válaszoltam-
-De min kaptatok hajba a szokásos Bobon kívül?-faggatott kedvesen-
-Azon hogy nem vágunk jó pofát mindenhez.-magyaráztam-
-Oh ismerős...-sóhajtott együttérzően-
-Jaja tudom.Mindenre apu a válasz...pedig nem apu az oka hogy élek,ha nem látom tőle azt kiskoromban hogy a világvégét is nevetve várja akkor a halála után halni akartam volna én is.-szontyolodtam el-
-Erőssé tesz az emléke,bár nem tudom milyen elveszteni valakit aki közel áll hozzám,de azért az alapján amit rajtatok látok nem szeretném soha átélni.-vigasztalt-
-Erős vagyok,mert a lánya vagyok akit Ő nevelt és emlékszem,mindig mondta ha féltünk hogy Ha félsz,akkor egy dologtól kell félned az pedig az hogy nem leszel önmagad,amíg önmagad van nem kell tartanod semmitől.Aki az igazi énedbe beleszeret az örökké marad ,a többiek akik sose látnak sírni azok árnyékként csak a fényes óráidban lesznek veled,de amint sötétség borít el elillannak.-emlékeztem vissza-
-Apud bölcs volt,a lánya is az lett és a fia is.-mondta kicsit megilletődve-
-Köszi.-mondtam lágyan-
-Te amúgy tipikusan olyan ember vagy aki nem sokaknak mondja el hogy mi zajlik belül,és mosolyogva szenveded végig a belső kínjaidat.Ha nem ismernélek sosem mondanám meg hogy ilyen mély és sokszínű érzelemvilág dúl benned.-tette hozzá-
-Általában így szokott lenni.-vontam vállat-
-Nem jártál még az Alcatraznál ugye?-vetette fel-
-Nem.Nem volt időm,lefoglalt hogy utánad kajtatok.-poénkodtam-
-Látom jobban vagy.-vált vidámabbá-
-Igen,hála neked.-mondtam hálásan-
-Kérlek...Alapvető.Szóval akkor Alcatraz.Holnap elmehetnénk ha van kedved.-ötletelt-
-Menjünk de szerintem Nico is jön ő is szereti az ilyesmit.-helyeseltem-
-Rendben,imádom azt a srácot.Nagyon nagy arc.-nevetett-
-Tudom,az öcsém.-flegmáztam poénból-
-Igen azt is tudom....Amúgy remek lett az új dalod.-váltott témát-
-Köszönöm...A mester ihlette.-kedveskedtem-
-Tudom igen nagy mester vagyok...-színlelt felfuvallkodottágot-
-Igen,igen.A hülyeség mestere.-húztam az agyát-
-Pontosan,de azt imádod bennem és én is benned.-bővítette ki-
-Imádom hogy amikor magam alatt vagyok akkor is képes vagy elterelni a gondolataimat és jobb kedvre deríteni.Köszönöm.-beszéltem lágy hangon-
-Mindig megtöltöd a lelkemet zenével,és sok mindennel kapcsolatban felnyitottad a szememet.Melletted végtelenül szabad vagyok.Én pedig ezt köszönöm.-válaszolt ugyanúgy-
-Remélem ez örökké így marad.-mosolyogtam-
-Egyetértek kincsem.Na úgy hallom jön valaki,tudod nekik nem előnyös hallani a dolgaimat.Ciao.-köszönt el-
-Ciao.-tettem le-
Miután letettem a telefont Nicom jött be és lelkizni kezdtünk,főképp a szerelmi ügyeket tárgyaltuk ki.Azonban nekem valami gyanús volt azzal a Silvia csajjal kapcsolatban,de amíg nem bántja a testvéremet nekem megfelel.
TWITTER:
@chanelfarell: My only remedy is this guy @nico_farell
@nico_farell: I know,I know it's not my guitar but you needed to be comforted <3
@chanelfarell: @nico_farell I know bro ;-) <3
@nico_farell: Now you make me look like an idiot. =D
Találkozgattam Silviaval ami nagyon jó volt.Mindig vidám,és derűs volt ami rám is átragadt.
A nővéremnek gyanús volt,bár neki nehéz a bizalmába kerülni,de egyenlőre nem fújom meg a vészkürtömet,hiszen Sil nem adott a bizalmatlanságra okot.
Nem akarom tönkretenni az első kapcsolatomat a nővérem túlzott óvatossága miatt,ami bár jogos de sokszor alaptalan,igaz sok bajtól óv meg,de bántó tud lenni annak akiben bízni lehet.