Mi lesz akkor ha csupán egy lehetőséged akad?És ha egy különleges személy is egyszer adódik az életedben?Mi lesz ha valóra válthatod az álmaidat de ehhez hátra kell hagyj mindenkit aki fontos neked?
Azzal hogy
négy napig nem mentünk haza nagy vitára kellett készülnünk
anyuval.Azonban mikor hazamentünk nem az volt a legmeglepőbb hogy nem
vitázott hanem az hogy egy férfi volt vele.
-Ki ez?-kérdezte Chanel-
-Sziasztok a nevem Bob Herdero-nyújtott kezet a nővéremnek-
-Sí
tú eres pero la puerta esta allí.-nevetett és bement a szobájába én
pedig mosolyogva követtem őt-/Igen az vagy,de az ajtó ott van/
-Oye!-szólt utána anyu de nem kapott választ-
A szobában elkezdtünk beszélgetni.
-Még láttad hogy hozzánk akart érni?-kacagott-
-Nyugi.-öleltem át szinte fulladozva a nevetéstől-
-De komolyan azt ne mondd nekem hogy ez akar apánk helyébe lépni?!-akadt ki-
-Eleve senki sincs olyan.-mondtam egyetértően-
-Nincs hát.Ő egy univerzum volt,a világmindenség közepe.-helyeselt-
-Akárcsak a kicsi gyermekei.-kacsintottam-
-Na ja tőlünk nem lehet elvonatkoztatni.-ölelt át és éreztem hogy belül sír-
-Ha sírni szeretnél,sírj.Miattam ne fojtsd el.-néztem mélyen a szemébe-
-Nem jól vagyok baba.-puszilt meg-
-Na jól van írjuk meg a házit és nézzük meg a Las Bandidas-t oké?-ajánlottam-
-Okés.-mosolygott-
Megírtuk a házikat,aztán filmet néztünk és hat körül elmentünk fagyiért.Este nem mentem át a szobámba hanem ott maradtam az ő szobájában.
Másnap az év végi előadásokra próbáltunk és koreografáltunk meg szinte egész délután a zeneteremben időztünk dalokat írva.Miután kiénekeltük magunkat elmentünk a belvárosba,mert Chuchynak szinte semmihez nem volt kedve.Eléggé lesújtotta ez a Bob téma.Engem is de most éreztem hogy kellek neki ezért nem hagytam el magamat,majd ha jól lesz mikor nem láthat kiborulok.Érdekes módon ma már vitáztunk anyuval a négy nap illetve Bob miatt,konkrétabban azzal kapcsolatban ahogy Chanel beszélt vele.
Anyu rögtön aput hozta fel,hogy mennyire rossz apa volt és hogy ne akarjunk olyanok lenni mert Ő elhagyta volna a kisgyerekeit a zenéért ami nem is ér annyit.
Chanel apu említésére szinte automatikusan elviharzott és becsapta maga mögött az ajtót.Én persze gondolkodás nélkül a tesóm után eredtem,imádom és belehalnék ha baja esne és nagyon bánt ha szomorúnak látom.Mikor szomorú csokis fagyit eszik,ezt is aputól örökölte,ahogy én is.Ezzel most sem voltunk másképpen elmentünk ettünk egy csokis palacsintát és egy liter fagyit vettünk a közeli közértben.
Mikor hazaértünk sehol nem volt senki aminek részben örültünk ugyanis utálunk vitázni.
TWITTER:
@nico_farell We just want ice cream hahahah W/ @chanelfarell
Mindent megtettem hogy jókedve legyen,egész este nosztalgiáztunk képeket nézegetve és sokat nevetve a dolgok kifigurázásán.
Hajnali kettőkor aludt el utána nem túl sokkal én is álomba zuhantam.
Korán reggel,úgy hét körül arra keltem fel hogy énekel.
-Y no voy a parar ni segundo mi destino es hoy.Nada puedo pasar voy a soledad todo lo que siento todo,todo.-énekelt-
-Buenos días!-húztam hátra-
-Jó reggelt mi amor.-puszilt meg-
-Gyönyörű ez a dal,most írtad?-kérdeztem-
-Nem ismered fel?-mosolygott ravaszul-
-Jaj de!Ez az a dal amit apu énekelt nekünk esténként.Te meg menő popdalt írtál belőle.-dicsértem meg-
-Köszi,ezzel álmodtam.-mosolygott-
-Egyem meg.-öleltem át-
-Bocs hogy felkeltettelek.-mondta sajnálkozva-
-Nem baj,sőt öröm volt erre kelni.-mosolyogtam-
-Öltözzünk és menjünk melózni.-ült fel-
-Mindjárt jövök.-mentem ki és átmentem a szobámba-
Alig húsz perc múlva már úton is voltunk a kávézóba ahol ezt a napot töltöttük.
-Sziasztok!Kialudtátok a négy napot?-érkezett meg pár perccel utánunk Vic-
-Igen,legalábbis úgy tűnik.-mosolyogtam-
-Köszi hogy segítettetek.Nagyon hálás vagyok érte.-váltott hálásra a hangja-
-Te is megtetted emlékszel?-kopogtatta meg a fejét tesó-
-Igen.-vágta rá-
-Hola!-csapódott mellénk Melody-
-Ciao!-ölelte át Chanel-
-Na mi a szitu alig aludtunk de máris meló van mi?-nevetett-
-Na ja ilyen az élet.-vont vállat Chuchy-
A rövid beszélgetés után elkezdtünk dolgozni és élveztük a zenét,és a sokszínű vendégsereget.Igazából hiányzott abban a négy napban,fárasztó de kellemes munka ez.
Ebédszünetben mind leültünk és beszélgetni kezdtünk,Vic elmondta hogy a szülei kicsit veszekedtek utána vele,de beletörődtek hogy nem tudnak mit kezdeni vele mert a zene benne él.Bár mind tudtuk hogy ez valószínűleg a nagy hurrikán előtti baljós csend.
VIC SZEMSZÖGE:
Két nap pihenő után visszaálltunk melózni mert ugye az élet nem áll meg attól hogy négy napig kivontuk magunkat a forgalomból.Jól esett ismét a barátaim közt melózni és zenét hallgatni.Este elmentünk a parkba sétálgatni és beszélgetni és megtaláltuk a város legjobb hot dog árusát tehát meg is vacsiztunk mi úgy hatan.
Közben nem tudtam nem észrevenni hogy Nicot és Chanelt zavarja valami.Szinte biztos voltam benne hogy valami baj van,de nem kérdeztem meg mert tudom hogy nem kérnének segítséget amíg nem kell.
Otthon megint bolondok háza volt,ismét a régi szöveg,és szerencsére Brandon jókor hívott.
-Szia haver.Azt akartam mondani hogy ne felejtsd el hogy holnap este kilencig vagyunk a suliban.-hadart-
-Nyugi nyugi nem felejtettem el.-nevettem-
-Ja jó oké.Csak a szüleid...-mondta-
-Nem izgat,na minden oké?-kérdeztem-
-Igen.Veled?Vitáznak még?-faggatott-
-Nem.Vagyis ők vitáznak engem nem izgat.-vontam vállat-
-Téged sose izgat haver.-kacagott-
-Ja.Nem mert nem vitázok hanem játszok.-válaszoltam-
-Tudom na mennem kell szólt anyum.Ciao.-köszönt el-
-Holnap beszélünk hello.-tettem le-
-Ki volt az?-vallatott anyu-
-Brandon,tudod neki is szokása kiállni mellettem.-mosolyogtam pimaszul-
-Nem vicces amit csinálsz kisfiam.Meglásd felhívom nagyanyádat és visszaköltözöl oda Vandával.-tájékoztatott-
-Nem pálya,és akkor máris ismét belekezdek a négynapos kúrába.Nekem nem akadály.Nagy kár hogy nem jött össze és személyiségem lett ugye?Nagy kár hogy itt az utcán sétálgatva láttam a sok boldog embert,akik festenek,énekelnek,és táncolnak és rájöttem hogy nem tudok így élni igaz?-kérdeztem-
-Miért kell így viselkedned?-kérdezett-
-Hmmm...rohadt gének.-vontam vállat-
-Ez most valami rossz vicc?-fakadt ki-
-Nem.De nem értem miért zavar az amikor úgy bánok veletek mint ti velem.Sose engeditek hogy önmagamat adjam és boldog vagy szerelmes legyek.Akarom mondani engedtétek mert most már tudom mi a helyes,harcolni azért ami nekem jó,és küzdeni az álmaimért.-adtam hosszas választ-
Hosszú kínos csend után anya úgy döntött inkább békén hagy és kiment a szobából.
A holnap igencsak hosszúra nyúlt,reggel nyolctól este kilencig voltunk berendelve idézőjelesen.
A délelőtt az éneklésé volt,és imádtam együtt dolgozni a skacokkal.Mindig jobb kedvre derítettek,és nagyon tehetségesek.Délután tánc volt,ahol Chanel volt a kínzásfelelős.Utána a táncokat és dalokat együtt,jelenetszerűen próbáltuk el.Az egyetlen zavaró tényező az volt hogy anyámék a lelátón ülve meredtek ránk mintha gyilkosságra készülnénk.Szerencsére Vanda a folyamatos hisztijével elérte hogy kizárják az előadásból így Chanelre koncentrálhattam.
Ha kérdésetek vagy észrevételek van(NEGATÍV VAGY POZITÍV!!!) ezeken kívül ott a kapcsolattartási űrlap is.Írjátok bátran ha bármivel jobbá tehetem a blogot. =)
Az elmúlt pár napban egyre jobban utáltam Vicet.Elsősorban amiatt hogy miatta rajtam nevetett mindenki,másrészt mert hazudott is hogy nem Ő volt.Utána még meg is csókolt ami elég gáz elsősorban azért mert neki van csaja,a harmadik ok amiért ennél is jobban utáltam az hogy barátnője volt,de közben rám hajtott.Szóval elég mélyre adta azt a bizonyos mércét.Nicoval sokat parodizáltuk az őt körülvevőket és őt ugyanis nincs is annál viccesebb mint nevetni és nem a saját balgaságodon.
Utána pedig meglepett a parkban történtekkel,ahogy teljesen őszintén beszélt,meg persze az ahogy nemrég felvállalta a balhét anyu előtt,hogy ne szívjunk Nicoval szintén szép volt tőle.Tehát elkezdtem kicsit barátibban szemlélni és rájöttem hogy nem sarkíthatom le őt,mert senki sem érdemel ilyesmit.Szóval beszélgetni kezdtem vele ismét.
Aztán az események kavalkádjában valahogy eljutottunk oda hogy...
Ott ültünk a zeneterem padlóján mi hatan ahogy a többiek is lelkileg csatlakoztak hogy kiálljunk egymásért.
Bámulatos volt az az érzés amint ott ültünk mintha mindenki más aki nem értheti ezt az egészet eltűnt volna.
Csak mi és a bensőséges hangulat maradt meg a térben.Olyan felszabadító telítettséget éreztünk ami megfoghatatlan és leírhatatlan volt.Ki-ki a gitárját pengette ki -ki zongorázgatott és mások daloltak mellé.Ezen az estén a zene zengte be a levegőt és ez senkit nem zavart.Igazából az összetartás amit tanúsítottunk átragadt a sulira,ki- ki helyzetjelentést írt míg mások letáboroztak és vettek nekünk kávét vagy transzparenseket készítettek támogatásuk jeleként.Mellesleg az is tetszett ahogy Mrs.Ferro is kiállt értünk szinte ösztönösen.Megértettem miért írta apu hogy ez az a hely ahol soha senki nem áll egyedül amíg tehetséges és igazságos.
Egész este nevettünk és táncoltunk hogy ne aludjunk el és remek volt a hangulat.Olyanok voltunk mint a kis gyermekek a tábortűz körül.
Ilyenek voltunk néha zabolátlanok máskor ártatlanok és jók.Szóval változatosak vagyunk és kiszámíthatatlanok de ez a szép bennünk.Ha belegondolok mennyire más a háttere a diákoknak meglep hogy nem tört ki egyfajta viszály egyes csoportok közt.Jó igen oda -oda szóltak egymásnak,de attól még összetartó és egymásért harcoló közösséget alkotnak,kivéve néhányakat de ők senkit se izgatnak.
Eltelt az első alvás és evés mentes napunk,az első kellemetlen hatás az éhség okozta elég zavaró gyomorkorgás és kissé agresszív hangulat volt,amit még elütött a kialvatlan hülyeségek hada.
Sokat kacagtunk és agyaltunk az álmatlanság megoldásain Elsősorban a kávé,energiaital és hülyülés volt a válasz a kérdésre.
Közben átírtunk néhány dalt akusztikus verzióba is azokat amiknek még nem volt alapja pedig meghangszereltük.Mi a lányokkal koreografáltunk is amiből nagy táncoló színkavalkád lett ugyanis mindenki csatlakozott aki csak ép volt és tanuló.Valamilyen szinten mindenki érezte és értette mi zajlik éppen annak ellenére is hogy sokuknak a konkrétumokról fogalmuk sem volt.
Második nap:
Az agresszió amit az éhség gerjesztett eluralkodott rajtunk így csak feküdtünk és zenét hallgattunk hogy ne aludjunk el.Becsuktuk a szemeinket olykor -olykor hogy ne száradjanak ki,de ennyiben ki is merült az úgynevezett alvás.Egyre kétségbeesettebben ittuk a folyadékokat hogy legalább annyi kalóriát kapjunk.
Egyébként viccesen festhetett ahogy mi ott feküdtünk egymás mellett a padlón,ezt abból gondolom hogy már belülről is az volt nemhogy kívülről.
Harmadik nap:
Néhány társunk dobott egy -egy csomag kekszet,amit óvatosan csipegettünk el mikor egy két percre magunkra maradtunk.De valójában a felszín alatt már mind szerettük volna abbahagyni ezt az egészet.Éhesek voltunk,éhesek és fáradtak ráadásul pokolian fájt a fejünk a folyamatos pörgés miatt.A szülők orvost is hívtak aki megerősítette őket abban a hitben hogy ha nem engednek sürgősségire kerülünk mind.
Negyedik nap:
A doki már szinte könyörgött a szülőknek hogy nem vészes ez a suli,a gyerek egészségéért cserébe.Hmmm....Igaza volt.
Estefelé végül is a szülők beadták a derekukat mi elmentünk a legközelebbi Mc Donald's -ba és szinte kiettük azt a vagyonából...Talán műkaja még sosem esett ennyire jól egyikünknek sem.
Miután kialudtam magam be kellett lássam magamnak is,hogy érzek valamit Vic iránt,ha tetszik ha nem.Éreztem a vibrálást amikor beszéltünk,és érdekes hogy az elvárásaimmal ellenben talán még nálam is jobban bírta a négy napot!Egyébként azt is megfigyeltem hogy mindent viccesen fogott fel amit lehetett ami szimpatikus volt.
De miért is ültünk mi a zeneteremben négy napig? Mert Vic szülei kiakadtak és ki akarták íratni a suliból,de mi sztrájkoltunk érte.Ugye milyen jó fejek vagyunk?
VIC SZEMSZÖGE:
Tény és való
hogy Chanel az új lány meg minden,de attól még senkinek nincs joga hogy
megalázza mert valamennyiünknél jobb.Ráadásul a jelmezes malőr után a
srácok undorítóan csúfolták hogy majd ők letörik a szárnyait meg
hasonlók. Én igyekeztem befogni a szájukat,de sokaknak nem
sikerült.Aztán mikor végre sikerült beigazolnom hogy nem én küldtem az
e-mailt elkezdődött a táncpróba ahol kicsit hülyültünk amíg a jókedv
gyilkosok meg nem jöttek.Tudtam hogy ez volt az utolsó húzásom...Chanel
nem az a lány aki eltűri hogy játsszanak vele.
A próbán volt egy csúnya kis jelenet Vanda és Chanel közt,nyilvánvaló hogy kit védtem...
-Figyu attól hogy apád ide járt nem leszel jobb sőt.-piszkálta Vanda-
-Attól hogy szétteszed a lábad pedig nem leszel több!-vágott vissza Chuchy-
-Igaza van,egyébként meg az hogy nem kötsz le mert unalmas és semmilyen vagy nem az Ő hibája miatta csak beláttam hogy önmagam megtalálása a fő célom semmi más.-szóltam közbe-
-Te kussolsz,te pedig akadj le apámról vagy a falba kenlek és kitépem a beleidet majd végigvontatlak a földgolyón.-ordibált Chanel-
-Jaj szegény nem is tud mit mondani szánalmas és tehetségtelen.-nevetett Vanda-
-De tudok,azt hogy egy hajszálamban fényévekkel több tehetség van mint a te egész életedben.-lökte odébb-
-Ezt apád hazudta neked vagy Vic?-vigyorgott a rohadék-
-Ha még egyszer szádra veszed apámat megdöglesz!-szorította a falhoz és megcibálta a haját majd elrohant-
Én gondolkodás nélkül utána futottam,mert tudtam hogy szüksége lesz valakire aki mellette van.Láttam hogy potyognak a könnyei ahogy ül a padon.
-Jól vagy?-ültem le mellé a parkban lévő padra-
-Miért izgat?Miattad nevet rajtam mindenki.-csóválta a fejét a könnyeit törölgetve-
-Nem,az nem én voltam.Figyelj lehet egosnak látszottam,de nem vagyok az.Nem lennék képes bántani egy olyan lányt akit nem ismerek teljesen.Pláne nem azt aki...hagyjuk.-vágtam le a mondat végét-
-Aki mi?-kérdezett vissza-
-Aki ennyire megváltoztatott.-vágtam rá-
-Megváltoztatott?-kérdezett vissza meglepve-
-Igen.Melodynál is nagyobb hatást gyakoroltál rám.Meg akarlak óvni,nem akarlak megbántani és főképp elveszíteni nem.Kevesekért állnék fel úgy mint érted tegnapelőtt.Sőt talán rajtatok kívül senkiért-mondtam és magamat is megleptem vele-
-De tudd hogy én nem pasizni jöttem ide.-szólalt meg hosszas csend után-
-Tudom.De én szeretnék része lenni annak a kavalkádnak ami van körülötted.Igaz vannak érzelmek amiket nem tudok kiverni a fejemből,de nem akarok távol lenni tőled.Beteges de ez alatt a két hét alatt ilyen változásokon mentem keresztül.-magyaráztam neki-
-Mindenesetre egyenlőre nem akarok pasit,és két hete vagyok itt.Nem sietek sehová.-meredt maga elé-
-Tudom,nem is gondoltam hogy egyből csapot papot félretolva a karjaimba omlasz,nem olyan vagy tudom.Csak ki kellett mondjam.Na megyek,mert tanulni kell,meg ma még melózunk-álltam fel-
-Okés majd beszélünk-köszönt el-
A történtek után haza
mentem és a szobámba vettem az irányt a gitárom idegnyugtató
társaságába.Elkezdtem kidolgozni egy témát de az első mondatom után bejött a ribanc és belezavart a szférába.
-Figyu
Vic drága.Láttalak tegnap...Melodyval is és Chanellal is. Őszintén
megmondom hogy azt hittem ennél több eszed van...-karolt volna át de
ellöktem-
-Ha jót akarsz elfelejted a mexicoi csajt.-fenyegetett-
-Magamnak akarok jót és nekem az a jó ha lesz végre egy tisztes barátnőm-vettem fel a füzetet és a gitárt-
-Jaj szegény ördög azt hiszi szerelmes.Mit tudsz te.-gúnyolt-
-Mert te többet tudsz...-forgattam a szemem és folytattam az írást-
-Jaj kérlek...-nyafogott-ez nem számít. Itt az számít hogy jogilag köt a szerződés tudod-
-Nem izgat.-vágtam rá-
-Pedig kéne neki!-háborgott-
-Menj ki ciao!-mutattam az ajtóra és megcsörrent a telefonom-
-Ki az?-nyávogott-
-Közöd annyi mint eszed tehát semmi.-vettem fel-
-Szia,holnap mikor lesz a próba elkéstem óráról és nem kérdeztem meg.-szólt bele Chuchy-
-Egyből suli után.Tánc lesz?-kérdeztem én is-
-Igen ha el tudok lógni,tudod anyum nehéz eset.-adott igenlő választ-
-Okés,de ha kell mondd azt neki hogy spanyolozni jössz.-javasoltam-
-Oh
köszi de elég volt az a hazugság amibe akkor rángattalak,vagy hogy
mondjam-mentegetőzött-nem akarlak belerángatni még jobban-
-Jó de ha mégis kellene akkor nem baj ha ezt mondod.Csak dobj egy üzenetet hogy tudjam.-makacskodtam-
-Rendben,köszi.-mondta kedvesen-
-Jaj
tényleg Mrs.Ferro üzeni hogy a jelmezed hatására tényleg lesz egy
jelmezes bál.Azt mondta tetszett neki amit csináltál.-nevettem-
-Fogd be!Tényleg?-lepődött meg-
-Bizony!-vágtam rá-
-Na nem...Mindenki angyal vagy mi?-kacagott-
-Nem tudom...Igazából másnap jelmezben ment mindenki sokan angyalnak öltöztek szolidaritásból-tájékoztattam-
-Oh remek...Trendet teremtettem.-nevetett-
-Igen...én is azért voltam fehérben...Nem találtam szárnyat.-
-Pofa be.Jaj istenem az egész olyan ciki-szégyenkezett-
-Nem szerintem nem.Cuki voltál.-mosolyogtam-
-Köszi.De nem bók?!-kérdezett-
-Nem...-vágtam rá holott annak szántam-
-Figyelj tudom hogy mit érzel de nekem ehhez jóval több idő kell.-mentegetőzött-
-Tudom nyugi.-nyugtattam-
-Köszi.Sokat jelent a türelmed.-
-Figyelj nekem már az is sokat jelent hogy a bizalmadat élvezem.Na jönnek a szüleim leteszem,majd hívlak.Szia-köszöntem el.-
-Okés szia-tette le-
-Vikram kivel beszéltél?-jött be anyám-
-Egyik osztálytársammal.Megkérdezte hogy mikor lesz óránk holnap-válaszoltam-
-Melyik osztálytársad volt az?-faggatott tovább-
-Chanel!-vágta rá Vanda-
-Még mindig nem értem mi közöd ahhoz hogy kivel beszélek-
-Az hogy megmondtam neked hogy nem beszélsz azzal a lánnyal-kiabált anya-
-Zavar hogy boldog vagyok?-vetettem oda-
-Tessék?-
-Mindegy.-pengettem a gitárt-
-Tedd le a gitárt!-utasított-
-Kösz nem-pengettem tovább-
-Ha még egyszer így viselkedsz megnézheted magad.Mégis mit képzelsz hogy beszélsz.-háborgott anyu-
-Úgy mint akinek elege van.-vetettem fel-
-Mi ez a lárma fiam?-lépett be apu-
-Ja persze....csak én.-hangoltam át a gitárt-
-Úgy vélem hogy a gitár nincs jó helyen nálad.-próbálta meg elvenni a gitárt-
-Szerintem de, de tökéletes helyen van itt a kezemben.-vágtam vissza-
-Elég
volt ebből a viselkedésből.-fakadt ki apa-mióta csak gitározni kezdtél
úgy viselkedsz mint egy idióta amióta meg az a lány is itt van mintha a
földön se járnál édes fiam.-
-Van az úgy.-vontam vállat-
-Mintha nem is te lennél Vic.Az a Vic akit én ismerek nem adja meg magát és nem vegyül a pornéppel.-szurkálódott Vanda-
-Ja de az a Vic csak a ti képzeletetek szüleménye szóval el is felejthetitek,mert sose létezett.-vetettem oda-
-Miről beszélsz lányom?-fordult Vandához anyu-
-Tegnap nem csak Chanellel töltöttél sok időt hanem Melodyval is nemde?-vigyorgott-
-Igen,ja mert mindkét lány a barátom.-mosolyogtam pimaszul-
-Fiam te velem ne legyél nagyképű-utasított rendre anya-
-Ja mert látszik rajtad hogy annyira baráti a hangvitel.-szólt be Van-
-Na
most volt sok.Szeretném a magam életét élni.Nem izgat az üzlet,és a
pénz.Szeretnék végre rendesen zenét tanulni és azt csinálni amit
akarok.Eleinte játék volt de most már nem tudok élni nélküle,és olyan
mint a szerelem,felvillanyoz.-ábrándoztam-és igen is nem vagyok önmagam
nélküle-
-Jaj de költői na add ide a gitárt és a füzetet.-tartotta a kezét-
-Nem megy.-pengettem ismét-
-Rendben fiam...Nem járhatsz többé abba az iskolába!-csapta be az ajtót-
Másnap bementünk az iskolába az órákra,beszélgettem Chuchyval a
történtekről és volt egy remek ötlete hogy oldjuk meg.
-Jó napot gyerekek.-jött be az órára Mrs.Ferro-
-Jó napot tanárnő.-köszöntünk-
Egész órán Chanellal SMS-eztünk és a tervünket tökéletesítettük.
Mrs.Ferro
is kiszúrta hogy nincs minden rendben így odajött és megkérdezte hogy
tud-e segíteni. Annyira szeretem azt a nőt...annyira egyenes és őszinte
valamint nagyon nevelő szándékú és anyaian törődő és roppant tehetséges.
Beavattuk a problémába és ő azonnal segíteni akart,és segített is mikor
a szüleim odaértek.
-Igazgatónő.Jó napot. Szeretnénk kiiratni a fiunkat az iskolából.-jelentették be-
- Sajnos nem tudom ezt a szívességet megtenni önöknek.-mosolygott szembeszegülően-
-Mégis mit gondol?-lepődött meg anya-
-Sajnálom
a fia tehetséges és nem akar elmenni tehát a távozását nem hagyom jóvá
valamint a tulajdonossal írt szerződést is fel kell bontani amibe neki
is bele kell egyeznie de nem fog.-tájékoztatta-
-Amúgy is marasztalnánk.-csatlakozott Chanel-
-Mert?-kérdezte lenézően anyu-
-Mi van utálom de tehetséges!-vont vállat-
-Köszi.-mosolyogtam-
-Szerintem hagyniuk kellene hogy a fiuk felfedezze önmagát,mert nem attól lesz jó ember hogy önző szemétláda.-érvelt tovább-
-Ki kérdezett angyalom?-gúnyolta Vanda-
-Kussolj mert kiverem a festéket a fejedből.-fenyegettem-
-Mégis hogy beszélsz fiam?-kiabált apu-
-Na jó vegyék már észre hogy a fiuk lassan felnő és a saját szívét követi.-vett védelmébe Chuchy-
-Neked mi közöd hozzá?-esett neki apa-
-Az
hogy a barátom.Igaz nem túl rég de haverok vagyunk és igenis ki fogok
állni mellette.Na ez hogy tetszik? -váltott agresszívabbra Chanel-
-Shhh!Nyugi...Ha egy hippie kiborul az nem tréfa-próbáltam csökkenteni az indulatokat-
-Ki hippie?-kérdezett vissza Vanda-
-Yo...tu idiota.-forgatta a szemét Chanel-
-Ezt azért még érti....Elvileg ...de ha nem....Akkor egyet kell értsek Ja várj mindenképp egyetértek-nevettem-
-Libre soy amigo...Azzal értesz egyet akivel és amivel akarsz.-kacsintott-
-Hmm esta es verdad.-helyeseltem-
-Naturalmente esta es.-mosolygott-
-Fiam Én nem értelek.Mi ér annyit ebben a másodosztályú lányban hogy enyit vitázz érte?-
-Személyiség,kellem,tehetség,igazság,élet-soroltam fel-Vajon mi...-
-Ácsi most egészen pontosan rólad van szó.-mutatott rám elterelve magáról a szót-
-Na jó tök mindegy maradsz amigo maradsz!-ölelt át Melody-
-Maradok ,de még mennyire-mosolyogtam-
-Egyre mélyebbre süllyedsz Vic-csúfolta Vanda-
-Ha az igazság gáz akkor szeretnék cikis lenni.-kacsintottam-
-Amigo messzire mész.Nyugi úgyis maradsz.-nevetett felvágva Mel-
-Igen de nem beszélhettek többet.Mióta a fiam ismer titeket a feje tetejére fordult a személyisége.-
-Azzal beszélek akivel akarok.Imádom ezeket a csajokat és nem fogom hagyni mégegyszer őket.-karoltam át őket-
-A-a haver!-lökték le a karomat-
-Ikrek lehetnétek.-nevettem-
-Sí!-ölelték át egymást-
-Érdekes amúgy hogy amikor kell valaki aki támaszom lehet akkor Vanda sosincs ott de ők igen.-mondtam tűnődve-
-Na ez is igaz.-vágta rá Mello-
-Mint
mikor szükségem volt a könyvre egy órára.Vagy amikor eltört a lábam és ő
kísért el a dokihoz és te sminkeltél közben és végignézted az
egészet.-emlékeztem vissza-
-Nem is...-
-Nem is izgatott
babám.-vetette oda Mel-Nem érdekel csak egy dolog:hogy lefeküdjön
veled.Most pedig hogy szerelmes nem fogja megtenni,nem mintha eddig
megtette volna,de most már semmiképpen sem és azért hisztizel.-
-Látszik hogy nem érdekel Vic.Ez tény és való.-tette hozzá Chanel-
-Honnan szeded?-kérdezte Vanda-
-Mert akkor most érte harcolnál nem ellene.-válaszolt egyszerűen-
-Jó elegem volt!Ha ki akartok íratni nem fogok enni és aludni amíg vissza nem írattok.-ültem a padlóra-
-Csatlakozok.-vágta
rá Chuchy-Mi az?Az lehet hogy nem túl rég nem akarlak kinyírni de attól
még tehetséges vagy,és kiállok melletted ja és nem azért de nekem is
hasonló bajom van...ismered a sztorit.-
-Jaja tudom.-válaszoltam-
-Én is csatlakozom.-ült le Mel is mellénk-
-Na látod őket lehet barátnak hívni-öleltem át őket-
-Vedd le a retkes patádat rólam...és ölelj át te mocskos állat!-ölelt át Chanel-
-Pedig fürödtem most miért bántasz?-tettettem sírást-
-Na de Víc az az én csajom.-pöckölt fülön Mely-
-Igen tudom neked is te állat.-öleltem át őt is-
-Köszi így máris szebb az élet.-nevetett-
-Na ugye?-bólintottam-
-Várj mi nem eszünk?-nézett meglepve Chanel-
-Késő bánat...-gúnyoltam-
-Jó lesz az.Úgyis kibírjuk.-vont vállat Melody-
-Ja mint a New Yorki patkány-dogot.-nevetett Chuchy-
-Fúj!Ne is emlegesd.-temette az arcába a kezét-
-Lányok...ti tudjátok különleges kis lények vagytok.-néztem meglepve rájuk-
-Haha tudjuk.-kacsintottak-
-Ti mik vagytok?Ijesztő ahogy egy csináljátok.-jegyeztem meg-
-Mi vagyunk egymás eltitkolt ikrei.-kacagott ördögien Mel-
TWITTER:
I guess we won't sleep much amiga =D @mel_torres <3
@mel_torres: We all have that ONE friend who keeps us in trouble but ... @VicChadwick @Chanelfarell hahah don't fall asleep
@VicChadwick:@mel_torres @chanelfarell I guess she won't fall asleep until I'm gone =)
@Chanelfarell: @VicChadwick @mel_torres Sí I stay awake as long as I can...Please wake me up if I fall asleep guys =)
@mel_torres: @chanelfarell @VicChadwick Ohkay we wake up eachother. =) But Someone's got the guitar @nico_farell =D
@nico_farell: @mel_torres @chanelfarell @VicChadwick I won't leave you alone guys I gotta join <3 =)
@RocioChadwick: Hey @nico_farell @mel_torres @chanelfarell @VicChadwick what about me? =D don't do this shit without me! I'll join!
Amíg tartott a mi kis akciónk rengeteget beszéltem Chanellel és még jobban megláttam benne azt amit eddig is imádtam benne-Realitás,életrevalóság,kedvesség,és őrültség.
Ez az egész teljesen más mint amit vártam volna magamtól.Egyszerűen még magamat is megleptem ezzel a tettemmel de végül is nem bántam meg egy percet sem a sztrájkból.Azt sem gondoltam volna hogy egy lányhoz tudok így viszonyulni aki tetszik nekem.Képes voltam úgymond távol maradni azért hogy neki kedvezzek és úgy éreztem hogy ezt ő is észrevette rajtam azalatt a négy nap alatt.Másképp kezdett viselkedni vagy csak nem aludt és a fáradtság miatt volt más.Ki tudja...
Amint vége lett a koplalásnak és virrasztásnak elmentünk és jól teleettük magunkat majd mindenki hazament alvásmaratont tartani.
VANDA SZEMSZÖGE:
Megint minden Vicnek kedvez,ami nekem rohadtul előnytelen.Ráadásul sokat beszélt azokkal a spanyol libákkal,ami szintén nem jó pont számomra.A végén még felnyitják a szemét és ráeszmél arra hogy szabad is lehet.Mellesleg láttam rajtuk hogy nem közömbösek többé.Egymás mellé ültek,vagy feküdtek és akár órákon át is beszélgettek és elég gyakran nevettek fel.Nagyon nagyon kell egy súlyos ellenérv a kapcsolatuk ellen különben a végén még szerelem lesz belőle.Kezdett kicsúszni a kezemből az irányítás ráadásul Vic ismét rátalált arra a nagyszájú libára akit a barátjának nevez.Nem igaz hogy ennyire nem tud megülni egyik se a fenekén hogy jó legyen,de szerencsére erre is megvolt a tervem...
Vic e-mail címéről küldtem neki egy e-mailt hogy holnap jelmezes nap lesz. Olyan vicces lesz mikor beállít majd valamilyen bolond jelmezben és mindenki rendes ruhát visel.Ráadásul Vic küldte azt az üzit így rá fog haragudni,nem másra és ezt nem nagyon lehet kimagyarázni ugyanis az IP cím is Vicé lesz.
Másnap be is vált a tervem,a kis angyal hozzá illő jelmezben esett be az iskolába:Angyalnak öltözve.
Mindenki rajta nevetett és csúfolták.Gondolom mondani se kell hogy Vic utána futott amint kiment az iskolából...Utánuk pedig én is hogy kihallgassam a beszélgetést.
-Jól vagy?-ült le mellé-
-Hagyjál!-kiáltott rá-
-De mi történt?-kérdezősködött-
-Visszaéltél a bizalmammal az történt.Ciao-ment el-
Látni azt az értetlen arcot illetve azt hogy a csaj felhúzta magát leírhatatlan öröm volt.
Az igazgatónő azt rendelte el ennek az eseménynek a hatására hogy mindenki öltözzön be másnap valaminek.Elegem volt abból a csajból!Mindenesetre meghallottam hogy a kis barátai angyalnak öltöznek majd így mi ördögök leszünk hogy legyen egy kis harchelyzet.
Arra azonban nem számítottam hogy az angyalok is harcolnak. Mondjuk persze kiállnak egymásért így hátha kevésbé látszik milyen szánalmasok.
-Mi folyik itt?-rontott be Mrs.Ferro-
-Mi csak kiálltunk Chanel mellett a tegnapi után.-mondták az angyalok-
-Ms.Moor azonnal magyarázatot követelek arra hogy miért zaklatja a diákokat akiket maga annyira hidegen hagy hogy az már leírhatatlan közöny.-faggatott-
-Ez nem igaz én egy igazi istennő vagyok mindenki imád.-
-Igen beverni azt a hülye 0-ás IQval rendelkező szőke fejedet a falba!-esett nekem Alexis-
-Ms.Costa kérem viselkedjen.-rántotta el tőlem Mrs.Ferro-
-Ms.Moor maga mélységesen megalázta a stúdió hírét ezzel a jelentettel nem ezt tanítjuk maguknak hanem a zenét.Kifelé!-utasított ingerülten-
Nem értettem sehogy hogy miért védi annyira őket...Nem jobbak mint én.Sőt!
VIC SZEMSZÖGE:
Chanel majd felrobbant dühében és fogalmam sem volt mi történhetett mivel én semmit nem tettem vele.
Megpróbáltam megkérdezni,de rám sem nézett és elviharzott valahányszor meglátott.
Úgy döntöttem hogy elkezdek melózni hogy segítsek a kávézóban és annyival is több esélyem legyen kideríteni mit hallott vagy látott.
Willfred behívta és elmondta neki hogy Ő fog betanítani a szabályokra meg minden másra.Szinte villámlott a tekintete amikor hallotta az utasításokat.
Kimentünk a konyha elé és elmondta a szabályokat.
-Elsősorban babapofi mindenről,még arról is ha levegőt vesznek is számlát adsz,másodszor pedig ha leöntöd a vendéget vagy eltörsz valamit te fizeted meg a kárt illetve a vendég következő rendelését,harmadszor nem késel,kedves vagy és mosolyogsz a vendégekkel,negyedszer pedig ne állj az utamba meló közben és ne érj hozzám különben kicibálom a belső szerveidet,egyenként.Világos?-vágott hozzám egy jegyzettömböt-
-Igen.-vágtam rá-
Majdnem két hete melóztam és láttam hogy bármi is történt nem fogom megtudni és ő pedig nem fog meghallgatni.
Egyik este gondoltam, rég volt hogy ránéztem az e-mailjeimre így bejelentkeztem hogy megnézzem és ekkor világosodtam meg...Valaki tudja a jelszavamat,és be tud lépni az internetes portáljaimba anélkül hogy észrevenném,vagyis amíg nem csinál rajtuk semmit addig nem látom hogy fent van és garázdálkodik az IP címe pedig az én gépemé.
Másnap megpróbáltam elcsípni Chuchyt de nem állt meg és nem hallgatott végig.Záróra előtt láttam hogy az öltözők előtti szűk folyosón pattogtat egy teniszlabdát így odamentem hozzá.
-Chanel figyelj.-
-Nem,nekem veled nincs miről beszélnem.Itt nincs de és nincs magyarázkodás.Na szia-próbált meg elmenni mellettem-
-Nem figyelj valaki feltörte a netem kódjait.-magyaráztam-
-Nem izgat.-vont vállat -
Nem tudom mi ütött belém de ahogy ránéztem nem tudtam mit kezdeni az iránta érzett dolgokkal és megcsókoltam.A reakciója bár számítottam rá,de eléggé meglepett ugyanis kaptam tőle egy hatalmas pofont aminek a nyoma ott volt egy pár napig az arcomon.
Este csak is arra a pár percre tudtam gondolni amit azon a szűk öltözők közti átjárón töltöttünk el.
A haverjaimmal beszélgettem,elmeséltem nekik a történteket és valami megoldást akartunk találni a helyzetre,így kiagyaltuk hogy csapdát állítunk a netrablónak.
Miközben tervezgettünk a szőke csapás bejött és leült mellém,mintha lenne értelme,úgyis kizavarom.
-Ma nem láttalak.Hogy hogy?-kérdezett-
-Úgy,hogy nem izgat mit csinálsz és élem az életem olyan messze tőled amennyire csak lehet.-válaszoltam-
-Gyertek le vacsizni.-jött be anyu-
-Rendben.-kapcsoltam ki a gépet és kijelentkeztem minden programból-
Lementem és próbáltam köztük maradni,hogy ne kérdezősködjenek,de megcsörrent a telefonom.
-Figyi észkombájn!-harsogott Melody-
-Visszahívlak nyugi.De most...-
-De most pont nem izgat mi jó neked.Nem hívsz vissza meghallgatsz!-mondta határozottan-
-Rendben,mondd.-hagytam rá-
-Nos tehát hol is kezdjem....ja igen megvan kicibáltatom a belsőségeid egy sereg keselyűvel és egy traktor elé vetlek!-kiabált-
-Kihallatszik!-csitítottam-
-Leszarom-vágta rá-
-Most ezúttal...ja már tudom.Az nem tudom mi volt csak jött.-mentegetőztem-
-Kedves drága leendő halott...Ha nem vagy egyenes és lovagolsz a bizalmán inkább minél hamarabb hagyd békén őt.Sokat szenvedett és nem kellesz toldásnak te is oké?Vagy állj mellette,de úgy hogy akár háborúba is elmész érte vagy hanyagold!-oktatott ki-
-Tudom,de az aki írt az nem én voltam!-vágtam rá-
-Figyu én ismerlek és ezt még el is hiszem Ő viszont senkiben nem bízik.Benned bízott és most ez volt nem ismer így nem hisz neked.Nyerd vissza ha a végsőkig hajlandó vagy elmenni érte,vagy ne keresd ha túl sok neked az építgetése .-folytatta a fejmosást-
-Látszik is rajta hogy nehezére esik a bizalom,de tényleg nem én jelentkeztem be.-válaszoltam leereszkedően-
-Inkább hagyjad Vic.Nem fogja izgatni mit akarsz a mai délután után.Ha azt kihagytad volna a sorból,akkor még esetleg meghallgatna ha rásegítek nála,de ezen én se tudok segíteni.Pedig majdnem szépen jöttél ki ebből a dologból.Na mindegy megyek,mert tanulnom kell szia.-mondta ki a végszót-
-Szia.-tettem le-
-Ki volt az?-kérdezte anyu-
-Egy osztálytárs,valaki babrált az osztály adataival a gépben,azért hívott hogy majd megkérdeznek mindenkit aki gyanús-rögtönöztem valami hihetőt-
-Rendben.Akkor jó étvágyat.-mosolygott-
-Köszi nektek is.-zártam le a beszélgetést-
-Érdekes hogy engem a suli csillagát még nem hívták.-szólalt meg Vanda-
-Mert te senkit nem izgatsz.Úgyis tudják hogy te voltál.-mosolyogtam-
-Miért lenne nekem a sztárnak hasznom a piszkálásból?Hogy Chanel és Melody félék jöjjenek még többen?Köszi nem.-egozott-
-Bocsánat.Azt hiszem elfelejtettem valamit.-álltam fel-
-Mit?-kérdezett apu-
-Eltenni a házimat de el fogom felejteni és egyest kapok ha nem lesz velem.-adtam magyarázatot-
-Utána siess le-utasított apu-
-Jó.-forgattam a szemem-
Felmentem és igyekeztem nyugtatni magamat valamint elterelni a gondolataimat Vanda hülyeségéről.Arra gondoltam hogy szép lett volna a csók ha nem vágnak pofon utána ráadásul olyan dühös tekintettel amivel ölni lehetne.
Próbáltam reális időt fent eltölteni hogy ne legyen gyanús hogy valójában csak kitombolom magamat,és semmit nem felejtettem el.
Lementem és próbáltam minden baromságot lenyelni amit beszéltek körülöttem...Nagy részét nem is hallottam mivel lélekben teljesen máshol kalandoztak a gondolataim.
Felhívtam Chanelt hátha felveszi,és nyugodtan tudok beszélni vele.
-Szia-vette fel-
-Szia.Bocsáss meg a délutániért nem tudom mi ütött belém.-kértem bocsánatot-
-Miért hívtál?-kérdezte unottan-
-Csak hogy jól vagy-e.-mondtam-
-Ha nem ahhoz is mi közöd?-kérdezte-
-Csak tudni akartam.Aggódtam hogy mi van.-próbáltam nyugtatni-
-Tudok arról amit Melloval beszéltél.A legjobb barátnőm mindent elmondunk egymásnak.Egyezünk meg abban hogy nem akarok a kelleténél több időt a közeledben eltölteni és te se akarj a közelembe férkőzni.Nem tarthatsz senkit közel magadhoz ha közben a lehető legtávolabb vagy önmagadtól.Szia-tette le-
Amint letettem bejött a szőke istencsapása és faggatni kezdett de nekem csak Chanel utolsó mondata kavargott a fejemben "Nem tarthatsz senkit közel magadhoz ha közben a lehető legtávolabb vagy önmagadtól".Nem is tudatosult bennem a kérdése.
-Kivel beszéltél?-kérdezte újból és újból amíg a szüleim is bejöttek-
-Tessék?-néztem fel meglepve-
-Kivel beszéltél?-kérdezte anyu-
-Nem fontos.-vontam vállat-
-Csak fontos ha tíz perce állok itt de te csak bámulsz.-morgott Vanda-
-Ha rád tartozik tudsz majd róla,ennyi-válaszoltam visszatérve-
-Fiam kezdesz kikelni önmagadból.Ajánlom hogy térj észhez reggelre.-csapta be az ajtót apu-
Ezzel a gondolattal aludtam el,és reggelre rájöttem hogy mit akart jelenteni.Azt hogy ha tényleg közeli,szoros kapcsolatokat akarok akkor bizony nem azt kell néznem hogy a szüleimnek mi jó hanem hogy mi tesz jót nekem.
Reggel teljesen jókedvűen és magabiztosan keltem fel.Egyből tudtam hogy mit akarok megtenni aznap,és az a teljes őszinteség.
Az hogy anyu nem volt otthon este nagyon megijesztett minket.Az egy dolog hogy nappal elmegy és elintézi a dolgokat,de este mi dolga lehet egy anyának?
Az este folyamán alig aludtunk Chuchyval a holnapi napon,és anyu rejtélyes kimaradásán járt az agyunk.Holnap kell elkezdeni a táncokat begyakorolni.
Egy rakás csonttal és alapozóval kell majd táncoljak.Ráadásul utálom a szőkéket és őt kifejezetten.
A nővérem TABU!Számára pedig én vagyok ugyanígy.
Délután a vizualizálást végeztem amikor nyafka úrnő megérkezett a terembe.A nap éppen a tükörfalra sütött így nem vettem észre először,amíg nem kezdett el sipítozni hogy itt van és egyebek.
Megmutattam neki az alaplépést,de semmi csípőmozgása nincs,sose lesz.Egy ilyen csajjal semmit szó szerint semmit sem lehet kezdeni.Annyira mű,és még túl is spilázza önmagát.
Ez az amit mi a tesómmal "Marionett Agyszívott Szőke Senkinek" nevezünk.Aminek kezdőbetűi kiadják a MASS azaz az angol TÖMEG szót.
Igaz szemetek vagyunk,elviselhetetlenek és néha bunkók,de mi legalább tudjuk magunkról.
A próbán majd halálra untam magamat,de vigasztalt a tudat hogy miután letudom mehetünk melózni...várjunk nem kapunk fizetést!
Imádtunk ott dolgozni,de fizetés nélkül nem tudnunk megélni,anyunak pedig nem adnak munkát a betegsége miatt!Szóval nem tudjuk mihez kezdjünk.Mondjunk fel és keressünk új helyet vagy maradjunk de ha maradunk nem lesz pénzünk az előttünk álló hónapra.
Alig vártam a nap végét amikor végre előkaphatjuk a gitárjainkat és ,azt csinálhatjuk amiben igazán jók vagyunk,énekelhetünk.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója)
A lusta Californiai nap éppen a terem tükörfalára sütött ezüstös,és színes fényben úsztatva a termet.Én ott voltam már négy után gyakorolni mert az sosem árt és szerettem mindent tökéletesen tudni.
Háromnegyed öt körül bementem a terem mögötti hátsó részbe ,amit mi csak öltözőknek nevezünk,de amúgy tárolók,és a táskámban kotorásztam egy hajgumit keresve,hogy felfoghassam a hajamat ahogy szoktam ha táncolok.a felismerés hogy nincs nálam hajgumi egyszerűen mintha falnak csapott volna.
Kissé bizonytalanul a hajgumi hiánya miatt kimentem a tükörsor elé amikor egy másik felismerésre jutottam.Arra hogy a hajam nincs kivasalva,hanem göndör.Igaz így jobban illett a latin táncok világához de nekem nem volt szimpi a helyzet.
TWITTER
@chanelfarell: I don't like this day...and I want to get my hair straightened! #makeacrazyfaceprojectxD
@nico_farell: @chanelfarell You are so freaking awesome and ur hair is alright!Can I join the project tho? #makeacrazyfaceprojectLOL
@chanelfarell: @nico_farell you already did sweetiepie :-D
@nico_farell: @chanelfarell LOL u wanna eat me?Now I see why you said I should take a 'Honeybath'... >O<
@chanelfarell: @nico_farell No but you are sweet.That is a FACT! <3 ;-D
@nico_farell: @chanelfarell Idiotas estan aquí /Itt vannak az idióták/
@chanelfarell: @nico_farell: LOL mi idiota es tuuu solo TU =`3 <3!No sé otra idiotas =( /LOL az egyetlen idiótám az te vagy csakis te!Nem ismerek más idiótákat/
@nico_farell: @chanelfarell Ohw gracias :*!Mi solo loca <3 ...hablo de LA MASS =D /Owh köszi egyetlen őrültem .../
@chanelfarell: @nico_farell LOL comprendo ;-) >.< XDD! Bueno Suerte,tu necesita esta XD
/Értem,sok sikert,szükséged lesz rá/
@nico_farell: @chanelfarell Gracias!A tú también! =)) LOOOOL ;-D /Köszi,neked is/
Miközben hátul szerencsétlenkedtem a barna lobonccal és az öcsémmel twitteren hülyültünk hallottam hogy megjött a barom.Kimentem hogy mihamarabb letudjam és megszabaduljak tőle.
Minden teljesen rendben volt,mármint a hányingeremet leszámítva amit a jelenléte okozott.
Ráadásul már kismilliomodjára RÁLÉPETT A LÁBAMRA!
-Harto!No puedo comprendo como estas así clamoroso!-keltem ki magamból- /Elegem van!Nem tudom felfogni hogy ennyire szerencsétlen vagy!/
-Bocsi.Perdónáme!-szólalt meg sajnálkozón-
-Inkább haladjunk tovább!-mondtam dühösen-
Hat órakor indultam el az iskolából a bárba onnan kilenckor kutyagoltunk haza.
Közben beszélgettünk és agyaltunk a pénzes bajunkon,arra jutottunk utcatáncolni fogunk.Azzal lehet egy keveset keresni.
Éppen lefeküdtem pihenni,amikor tesó berontott a szobámba és elkezdett őrültködni.
-Nico te mit csinálsz haha?-mosolyogtam mint a tejbetök-
-Gondoltam prezentálom a holnapi viseletemet!-mutatott magára-
-Jól tetted!Szerinted mi legyen a sulival?Mondjuk el?-kérdeztem-
-Nem igazán tudom.El kellene mert az igazság felszabadít de azonnal kiíratna minket és én imádom azt a helyet a sok idiótával.-ült le mellém-
-Egyetértek.Sok minden szól az igazság mellett,és a titok mellett is.Anyu se mondja el hova megy délutánonként.Akkor nekünk is szabad alapon.-kacsintottam-
-Jaj elfelejtettem mondani.Találkoztam egy szép csajjal,Silvia a neve,megadta a számát és el akarom majd hívni egy vacsira.Számíthatok rád?-kérdezett-
-Életem értelme!Hogy a fenébe ne számíthatnál rám!-öleltem át-
-Köszi!Imádlak.-puszilt meg-
-Tudom....én is téged!De én is itt leszek!-mosolyogtam-
-Azt már nem!-pattant fel-
-Nico te nem látod az emberek csúnya arcát.Csak hadd ismerjem meg.Egy vacsi hárman!-vetettem fel-
-Szó sem lehet róla.Már nem az a naiv kis srác vagyok aki voltam-csóválta a fejét-
-Öcskös!-
-Jó rendben.-forgatta a szemét-
-Tudod hogy imádlak!Segíteni akarok.Te eredendően jó vagy és az emberek jóságát látod eleinte.Én is.Ezért akarok veled tartani,mert egymást jobban látjuk.-karoltam át-
-Tudom.Imádlak én is!Te majomarcú!-lökött el-
-Én majomarcú?-kacagtam-Te meg palacsintaarcú vagy.Az jobb?-öltöttem ki a nyelvem-
-Palacsinta?Nem pacsni?-riszálta a fenekét-
-Mindegy mindkettő lapos!-kezdtem bele-mint az arcod!-
-Az arcom ép és egészséges...Miért lenne lapos?-lepődött meg-
-Mert beverem amiért majomképűnek hívtál!-ugrottam a hátára-
-Nem igaz! Én csak elmondtam az igazat amit testvérként kötelességem-gúnyolódott-
-Egy vadbarom vagy semmi más!-öleltem át-
-Te meg a hátamon vagy.-ugrált hogy lerázzon magáról-
-Ugye tudod hogy jó az egyensúlyom?-pusziltam meg és mellé ugrottam-
-Köszi-igazította meg a ruháját-
Reggel elindultunk az újabb tanítási napra,és azt hiszem kizártuk magunkat estig amíg anyu haza nem ér....
TWITTER:
@chanelfarell: @nico_farell just realized that he shut our keys in!
@nico_farell: That's what you get when you have a sister like @chanelfarell #closedout #cantgetin
@chanelfarell: @nico_farell ofc blame the girl! pfff...
Elsétáltunk a suliba az énekórán előadtuk a kiválasztott feldolgozást amit ránk bíztak a táncórán a csoportos egyen táncot gyakoroltuk ami salsa volt,szintén az év végi latin estre.
Elég kellemes nap volt,nem balhézott senki,és suli után lementünk a partra táncolni,hogy pénzt szerezzünk.Szereztünk úgy 15 kemény dollárt.Nos az a gyógyszereken kívül nem elég semmire.
Este hazamentünk anyu beengedett leordibálta a fejünket hogy bent hagytuk a kulcsokat majd elment hazulról.
Immár harmadik napja megy el este.Lehet hogy titokban feketén dolgozik?Vagy valami kétes ügylete van?
Ki tudja....Reméltük hogy semmi komoly,és csak keresgél illetve ismerkedik a várossal és a környezettel.
Egy újabb kellemes iskolanap a próbákkal és gazdagékkal...Mi sem jobb.A suli 10/10-es imádom,de az egos,elszállt gazdagokat legszívesebben sorra lőném le.Nem művészek hanem porfogók.
Délután öt óra, a Voy Por Ti közepén tartunk amikor meglátom anyámat az üvegen túl,rögtön lecövekeltem és elhallgattam.
-Ti mit kerestek itt?-állt meg az ajtóban-
-Miattam van!-szólalt meg Vic-Én kértem meg Chanelt hogy jöjjön be segíteni és magával hozta Nicot is.Ma a sulijukban nincs tanítás.-adott magyarázatot-
-Úgy van.Csak nem akartuk mondani, így is pénzt keresünk,hogy segítünk spanyolból a diákoknak itt.-mentegetőztem és elöntött a hála hogy Vicnek volt elég mersze beleszólni-
-Rendben gyerekek mi folyik itt?Ez egy próba,asszonyom az intézmény igazgatója vagyok,és szeretném megkérdezni hogy miért zavarta meg az órámat?-lépett közbe Mrs.Ferro-
-Elnézést csak a gyerekeim nem mentek iskolába hanem ide jöttek és aggódtam.Megyek is majd gyertek.Sziasztok bocsánat-ment el anyu-
Ezzel a meglepetéssel véget ért az óra,és csak én és Vic maradtunk bent a teremben végül amikor megszólaltam.
-Köszi hogy segítettél.Leköteleztél vele.-mondtam kínosan-
-Figyelj,ezidáig engem is eltiltottak ettől a sulitól.De fellázadtam és itt vagyok.Sajnálom hogy úgy elszabadultak a dolgok miattam.Jobban kellett volna figyelnem,és jogosan haragudtál.-válaszolt-
-Sajnálom,túlreagáltam és félreismertelek.Nem vagy olyan mint ahogy elmondták.-vontam vállat-
-Mondtam hogy nem vagyok eredendően rossz....-guggolt le-
-Tudom,és sajnálom bolond voltam.Én is szenya voltam veled.-
-Nem baj.Mindegy ha ezen a kirohanásomon múlik hogy maradtok-e vagy sem kirohanok nem számít.Ide valók vagytok.Igazi művészlelkek akik a zenéért élnek.-mosolygott-
-Bocs hogy rád fújtam a jeges dolog miatt.Nem te érdemelted a jeget a pólóba.Bár lehet jobban jártunk azzal a látvánnyal.-poénkodtam-
-Most akkor ezt értsem félre?-vonta fel a szemöldökét-
-Ne merd félreérteni nem az a csaj vagyok.-csóváltam a fejem-
-Nyugi tudom.Mennem kell még vár az otthoni hiszti miatti szobafogság,és telómegvonás.Ja ha már itt tartunk,segítenél majd spanyolból?Légyszi!-
-Igen persze.Írd be a számod a telómba,én beírom az enyémet a tiedbe.-egyeztem bele-
-Köszi-adta a kezembe a telefonját-
-Igazán nincs mit.Hála neked nem lett családi perpatvar a suliból-mondtam elkenve-
-De nem lett,és az a fő viszont nekem lehet lesz ha nem előzöm meg a szőke libát.Szóval lépek,hogy én érjek haza előbb.Szia-állt fel és elköszönt-
-Köszi mindent.Szia-
Meglepett az hogy rögtön felállt és magára vállalta azt amiről nem is tud semmit!
Talán tényleg nem olyan rossz ember mint amilyennek először tűnik.A gondolataimtól kongó fejem zaját Melo léptei bolygatták meg.
-Chuchy,mondanom kell valamit.Kérlek ülj le.-mondta nagyon nyíltan-
-Okés.Megijesztesz mi a baj?-ültem le,míg ő mellém ült-
-Vic...El kell mondanom róla az igazat.-sóhajtott-
-Mi van?-döbbentem meg-
-Vic és én meg Lexy haverok voltunk,mígnem a szülei nem zsarolták meg és eltiltották tőlünk.Vanda majdnem megfojtott míg ittam a csapnál,de Vic nem tudom miért nem állította meg vagy nem tudta megállítani.Akkor megbeszéltük hogy nem beszélünk többet hogy máskor ne legyen ilyen.Tudom szemét voltam hogy hazudtam ,de féltettelek.-mondta bizalmasból szomorkásra váltva-
-Istenem...nem baj minden jól alakult.-tettem a kezemet a vállára-
-Tudom,de annyira sajnálom...őszintének kellett volna lennem-sajnálkozott-
-Nyugi,imádlak hogy így segítesz.Mindenben,bármikor,bárhol.-öleltem át-
-Meg akartalak óvni,de végül Vic megelőzött és megmutatta milyen jó srác-mosolygott-
-A szülei engem nem érdekelnek amíg engem szeret és én is őt.Mármint barátként.-vontam vállat-
-Ja csak a barátból nehogy átok legyen.-mondta aggodalmasan-
-Figyu,látod kiállt egy idegen mellett mint Én.Szerintem Változott azóta.Az ember rugalmas lény,nem kalickás madár,hanem szabad.-biztattam-
-Legyen igazad
igazad.-ölelt át-
Estig együtt voltunk és Twitteren is elvoltunk haha
Twitter:
@chanelfarell: Oye! Mi mejor amiga eres tu! <3 :* @mel_torres
Bementem és láttam a lányomat a zongora mellett,és az apját láttam benne.Nem akartam hogy ebbe a suliba járjanak mert az apjuk is a művészethajhászásba halt bele.
Aztán berontottam a terembe tele döbbent és megrettent gyerekekkel akik az órára figyeltek.Annyira elszégyelltem magamat emiatt az ostobaság miatt.
Bárcsak kikapcsolhatnám ezt az állandó kattogást de nem megy.Az én gyerekeim nem lesznek vásári majmok mert van bennük valami.Mindenáron megóvom őket a művészetek káros hatásától.Nem fogom elmondani nekik soha hogy itt volt az apjuk iskolája mert makacsul olyanok akarnak lenni mint az apjuk,de nem értem miért.Pedig nem nagy karrier eltaszítani azokat akik szeretik.Nem is értem mi haszna ennek az egész feltűnési viszketegségnek semmi értelme.Kimaradni az élet hétköznapi feléből szerintem nem jó döntés.
MELODY SZEMSZÖGE:
Bementem Chuchyhoz és felkészültem hogy kitálalok neki mindenről.Valójában nagyon aggódtam hogy elvesztem a bizalmát ezzel a dologgal.Féltem mert nagyon bizalmatlan és utálja a hazugságokat és cseleket.Reméltem hogy nem akad ki teljesen és megbocsátja a marhaságomat.
Aztán mikor beszélni kezdtem a legjobb barátnőm minden eddiginél közelebb került hozzám,és nagyon meglepett reakciójával.
Ahhoz képest hogy balhéra készültem,nem volt semmi sőt még hálás volt hogy így óvtam a bajtól.Annyira imádom hogy bölcs mint apuja volt.Büszke vagyok a barátságunkra és sosem fogok véget vetni neki.
Bármi is van mi mindig együtt sírunk fagyival a kézben vagy a nevetéstől vagy a szomorúságtól,de mindig együtt.
Annyi mindent láttunk együtt hogy könyvet írni is sok lenne belőle.Egy komplett regénysorozatra való kalandunk van.Igen mindig is rosszcsontok voltunk.
Chanel után Vickel akartam dumálni és hála istennek sikerült is elcsípnem az iskola mögötti parkban.
-Szia Vic.Tudod nagyon régen beszéltünk,és...-
-És Chanel.Igen tudom Melo figyu nem akarom bántani!Titeket elvesztettelek de azóta is bánom hogy nem fojtottam bele a szőke kurvát az ivókútba.Csak jobb van nálam Chanelnek azt is tudom.De egyszerűen nem tudok nem rá gondolni.-szakított félbe-
-Legalább őszinte és reális.-vontam vállat-
-Melly sajnálom hogy akkor nem álltam ki melletted.Nálad jobb és bölcsebb barát nincs a földön.Azóta sem volt olyan jó barátom mint te.-ölelt át-
-Köszi.Figyelj én ismerem a barátnőmet és nagyon törékeny.Ne okozz neki fájdalmat kérlek.-papoltam tovább-
-Az Vanda?Basszus!Melody figyu majd ma hívlak imádlak meg minden de meg kell előzzem!Szia!-futott el-
VANDA SZEMSZÖGE:
Megláttam azzal a spanyol cafkával,majd a barátnőjével a parkban.Nem tudom miket forgat a fejében de sürgősen felejtse el ugyanis nekem jár az amim van.Senki nem veheti el azt ami jogilag az enyém és engem illet.
Tudtam ha hamarabb érek haza akkor végleg vége a játéknak számára.Mégis mit képzel hogy velem szórakozik?
Ugyan már...Ki sem mer állni az úgynevezett barátaiért.Még önmagáért is néha napján.Igaz mióta felfedezte a húros csapást hevesebb a személyisége,aztán jött ez a Chanel lány és ő is mindent elrontott azzal a hülye ártatlan képével.
De azt is tudtam hogy szereljem le a kis angyalt....
Ahogy kb. mindennap ma is bementünk melózni,de teljes káosz volt minden.Minden szállító ezen a napon jön az új áruval,és nekünk el kell pakolni,méghozzá gyorsan hogy ne romoljanak meg.
Ez most is így volt.Folyamatosan ki-be mászkáltunk a fagyasztóhelységből hogy a helyükre tegyük a dolgokat.
Estefele jött meg a hal-és hús szállítmány,aminek ugye a legfontosabb a hideg.Azonban mikor betettem volna a dobozokat észrevettem hogy tocsog a víz az ajtó előtt.
-Willfred itt kiborult valami?-kiabáltam-
-Hol?Itt aztán nem ide senki se jön be itallal.Vidd a konyhai fagyóba a cuccokat innen.Zsúfolva el fog férni.-mondta lezseren-
-Rendben.-vágtam rá és elindultam a cuccokkal hogy odavigyem őket-
Amint felcsaptam az ajtót letaglózott a felismerés hogy az a fagyó is leolvadt.
Kezemben a bűzölgő rakománnyal amit rám bíztak tanácstalanul baktattam Willfred irodája felé.Ő is tanácstalanul állt az események felett,ugyanis a fagyasztókat minden reggel ellenőrizzük,és reggel minden rendben volt.
-Oké skacok főzzétek,és süssétek meg az összes régi cuccot és kezdjétek el lehűteni a rendszert.-adta ki az utasítást-
-Okés.-rohantam a konyhára a kiadott pontokkal-
Rengeteg étel készült a fagyóban kiolvadt maradékokból,az árvaházba is vittem belőle hogy adakozzunk ha már van miből.
Sajnos azonban nem volt ennyire rózsás a helyzet.A rendszer újrahűtése és a kiesett étel olyan pénzhiányt okozott a kávézónak,ami bezárással fenyegeti ... Legalábbis ezt hallottam ki az irodából.
Ezen a ponton egészen biztos voltam benne hogy ki volt a tettes,aki babrált a termosztátokkal:VANDA!
Az alkalmazottak az üresen kongó acélbugyrokba hordták a jeget miközben a Californiai nap mindent bevetett hogy ez a folyamat minél kellemetlenebb legyen.A napfény csillanása a jégen mindenkinek eszébe juttatta hogy épp a strandon lubickolna,de ehelyett kis csillogó,nedves kockákat dobál,egy bádogépületben.
A pakolás közben,úgy másfél órával a felismerés után hogy leolvadt a gépezet, irdatlan bűz terjengett,elűzve az aznapi vendégek nagy részét.Őszintén mi magunk is menekültünk volna,ha nem Willfred lenne a legjobb főnök a világon.
A tengeri áru gyorsan romlik...Erről a Californiai negyven fokos szeptemberi hőhullám és a hűtés hiányát elszenvedő dobozok tanúskodtak számunkra ezen a napon.Az összes hal rohadó bűzt árasztott és be kellett lássuk legfeljebb a kutya-macska enné meg vagy az állatkerti ragadozók vagy mindenevők.Ez ismét pénzkiesést okozott.Az aznapi kár meghaladta az ezer dollárt,tekintve hogy a vendégeket el kellett küldeni a munkálatok és a tetemesen a helyre ülepedő poshadt halszag miatt.
Estére sikerült nulla fok köré stabilizálni a rendszert,és a Chadwick-Moor bagázs még mindig ott szobrozott.
-Segíthetek?-kérdezte Vic,egyébként nagyon megnyerő mosollyal-
-Igen,kérlek...TEDD JÉGRE MAGAD mondjuk úgy örökre!-dobtam be egy marék jeget az ingébe-
-Most mi a baj?Ezt nem én csináltam!-szólt utánam-
-Nem hanem a barátnőcskéd.A Prada parfüm undormányos szaga összetéveszthetetlen-fintorogtam és azon kaptam magam,hogy nem csak a halszag miatt-
-Mennyi a kár?-aggodalmaskodott-
-Oh,ja igen kb mindannyian ki vagyunk rúgva vagy fizu nélkül melózunk egy hónapig!Nekem egy beteg anyám van akit el kell tartsak.Remélem a barcsikád örül mert a gyógyszere nélkül anyu megöli magát.-löktem el hogy utat verjek magamnak-
-Engedjétek hogy segítsek!-nyúlt a dobozhoz amit cipeltem hogy átvegye-
-Oh remek!-fordítottam felé a dobozt eláztatva őt-
-Mégis mit képzelsz te utcalány!-pattant fel az anyja-
-Utcalány...Ja ez az év poénja.Na húzzál vissza a kaviárhoz még baja lesz a Pradanak és a Dolcenak ha szóba állsz egy ilyen taplóval mint én...-vágtam Vichez az üres,nedves kartondobozt-
Az a nézés ahogy Vic reagált...Tetszik vagy sem a lelkembe hatolt.Látszott hogy tényleg segíteni akart,és hogy nem ért egyet az anyjával.
Nico ekkor ,mint a feldühödött bika ami megőrült mert megpillantotta a vágyott piros posztót, mögöttem termett és szólni készült de gyomorszájon legyintettem hogy hagyja annyiban őket.
Hajnali egy órakor sikerült mínusz 15 celsius fokot elérni a hűtőrendszerben ami elég volt már,így hazamehettünk.Izzadtan,lefagyott kezekkel,halszagúan ballagtunk hazafelé,reménykedve hogy anyu alszik,és elég mély álomban van ahhoz hogy ne keljen fel ránk.
A jóslat bejött sikerült minden komoly nesz nélkül beosonni a lakásba,de a nap legnagyobb sokkja,holott még hajnali egy is alig múlt,most következett:A felismerés hogy anyu egyáltalán nem volt otthon!
Aggódni kezdtünk mert beteg és rátörhet egy pánikroham ha baj történik vele ezért felhívtuk.A hangja józan,tiszta és egyértelmű volt. Nicom férfias határozottsággal diskurált vele mire anyu azt reagálta.némi gúnnyal,hogy aludnunk kellene már rég.Igen ám,de azt mutogattam neki hogy mondja azt hogy felkeltem inni és láttam hogy nincs itthon,mert máshogy állt az ajtaja mint szokott és nem volt a bejáratnál a cipője.
Ravasz és elismerő kacsintás és mosoly kíséretében elismételte amit mutogattam neki.
VIC SZEMSZÖGE:
Mikor meghallottam mi volt,először azt gondoltam nyitva felejtették az ajtókat,vagy nem futottak jól végig a hőszabályzó rendszeren.De amikor megkérdeztem Chanelt hogy mi a baj a reakciója mindent elárult:Vanda babrált és bizonyíték is van rá.Most borult el az agyam,és elegem lett Vanda mocskos kis trükkjeiből.
Ha velem van baja mondja a szemembe ahelyett hogy olyanoknak a keresetével játszik akiknek el kell tartani a családjaikat.Éppen telefonálni készültem mikor bejött és leült mellém az ágyra. Igen életem sorscsapása hogy vele egy házban kell éljek,meg az egész családjával.
-Vic kedvesem egész nap nem szóltál semmit.Baj van?-tettetett érdeklődést-
-Igen az hogy elszívod az értékes Oxigént a többi ember elől a hülyeségeddel.Annak külön élete van drágaságom.-szűkült el a tekintetem és éreztem ahogy az arcom unottra vált és a szoba is velem együtt unta halálra magát a lassú szürkületben-
-Már megint mi bajod?-akadt ki-
-Az hogy olyan emberek keresetét vágtad ma szét a kis húzásoddal hogy lekapcsoltad a gépeket az étteremben akik a családjukért melóznak éjt nappallá téve-vetettem oda miközben bőszen SMS-eztem Brandonnal-
-Legalább ha hozzám beszélsz méltass arra hogy rám nézel Vikram!-fordította a fejemet maga felé-
-De én nem szeretném.-hajoltam vissza a kis képernyő cyber védelmébe-
Ekkor Vanda hápogására négy immár negyven felett járó alak nyitott be a szobába kiszakítva engem és figyelmemet a chatelésből.
-Vikram most ezúttal mi a bajod?-sápítozott Mrs.Moor-
-Minden.A kislányod,konkrétabban.Aki tönkre vágta a hűtéstechnikát a bárban.Ezzel kedvesen és önzetlenül megfosztva a melósokat egy havi bérüktől.Gratulálok szép nevelés volt!-mondtam gúnyosan,de egyben komolyan is-
-Nem érdekel téged csak egy alkalmazott,az a spanyol hogy is hívják,Chanel!-szólalt fel átkozódó hangon Van-
Amint meghallottam a Chanel nevet eszembe ötlött az a mogyoróbarna,spanyol szempár amint megvetve tekint rám és leönt jéggel,kitépve azt a tudatot hogy minden megoldódott köztünk.
-Fiam szóltunk neked.Utolsó figyelmeztetés,ne merészeld keresni azt a lányt.Tudod mit írtatok alá.Légy résen hát kicsi fiam!Ne rontsd el azt amid van,egy pár szép lábért.Amik mellesleg nem túl szépek.-csapta be az ajtót Mrs.Moor-
A szavaitól elkapott a hányinger,mellesleg ellenkeznem kell az Ő lábai szépek,izmosak,és hosszúak.Akármi is van a szerződésben,legfeljebb négy voltam mikor megírták és engem nem izgat többé ez az egész.Szabad,önálló ember vagyok,aki szeretne végre egy IGAZI nőt találni akivel beszélgetni is lehet és őrültködni.Másnap odamentem a szekrényéhez és vártam rá,meg akartam kérdezni mikor lesz a próba.
-Mit akarsz tuskó?-taszított odébb-Csak nem még pár élet amit keresztbe húzhatsz?-
-Nem, a próbát szeretném egyeztetni és mélységesen sajnálom a bárt ért károkat megtérítem.Azt akartam kérdezni hogy neked mikor jó?Nekem jó bármi,legyen ahogy neked jó mert több dolgod van.-ajánlottam fel-
-Jaj de kedves,mintha lenne választása,de árva lélek vagy hirtelen.Amúgy is úgy lenne ahogy én dirigálok,pláne a tegnap után.leszarom neked hogy jó ahogy nekem jó úgy lesz.Ciao!-vágta be a szekrényét-
Az a hév amivel bír annyira magával ragadott hogy nem tudtam levenni a szemem róla míg elsétált.Tele van élettel,szenvedéllyel,és meglepetésekkel.Olyan mint egy végtelen forrású folyó tiszta,erős,és legfőképpen zabolázatlan.Egyúttal olyan mint a tűz,amíg óvatosak,és körültekintők vele addig nem éget fel,és nem perzsel porrá semmit,de ha nem figyelnek rá,és hagyják tombolni mindent elborítanak a lángjai és mindent eléget és magába forraszt.
-Mit bámulsz?-csettintett nyávogva libuska-
-Mindegy.-fordultam vissza a gondolatban maradva-
-Tegyünk úgy mintha ez nem esett volna meg jó kutyi.-sipogott-
-Aha... nem.Nem izgat mit akarsz jó.Csak akadj le rólam-mentem el onnan-
-Nálam van amire egész életedben vágytál.A szerződés ami megadhatja neked azt amire olyannyira áhítozol,a családod szabadságát,és a függetlenségét a családomtól.-mondta kacéran-
-Nem fogok eleget tenni a bugyuta,szexista kéréseidnek.-hagytam faképnél-
Egész nap ezek az összefüggéstelen szálak kóvályogtak a fejemben.Próbáltam összerakni és kisakkozni kitől kell,és mit visszalopnom,hogy végre befogják.Sajnos bárhogy is erőlködtem nem sikerült megoldást találnom.
Mrs.Ferro észrevette hogy nem vagyok túl jól,így leintett óra után,hogy megkérdezze jól vagyok-e.Tudtam bízhatok benne,de nem mertem elmondani az igazat.Így ő csak azt tudja hogy vitázok a szüleimmel egyfolytában méghozzá.
Ja hát igen a másik dolog ami nincs ínyükre az a művészsuli!Csinos,különleges lányok,szabad zene és önkifejezés.Ezek mind olyanok amiktől ők a lehető legtávolabb akarnak tudni hogy minél inkább lekössenek Vandánál.
Sajnálatukra az a korszak mondjuk úgy egy éve véget ért, és mióta felfedeztem magamnak a gitár mágikus erejét teljesen elvesztették az uralmat felettem.
Chanelnek igaza volt,ez volt a harmadik alkalom hogy rálépek a lábára vagy meglököm,pedig két napja ismerem...Szóval tény hogy a jó első benyomást megtettem,nem túl jól.Az a lány annyira más,annyira különleges és annyira tehetséges és pont ezek a dolgok fogtak meg benne.
Igazából gondolom azért is utál ennyire mert Melodyékkal barátkozik.Melody,Lex és én legjobb barátok voltuk amíg a szüleim meg nem tiltották hogy beszéljünk. Egy ideig titokban dumálgattunk,de aztán Vanda olyan megjegyzést tett Melre hogy azóta utálnak engem is mert nem mertem kiállni mellettük.
Így gondolom azt mondták hogy mekkora bunkó és csajozógép vagyok,mivel sokszor próbáltam kiszabadulni Vanda hülyeségéből azzal hogy más csajokkal beszélgettem.
A szüleim miatt nem sikerült még dobnom a szőke libát mivel nem engedik mert az apja sokat segített nekik mikor az USA-ba érkeztek.De nekem ahhoz már semmi közöm nemde? Bárhogy is szerintük igen is van tehát én szívok a csajjal míg ők úsznak a pénzben.
ALEXIS SZEMSZÖGE:
Talán el kellett volna mondani az igazat Chuchynak de nem akartuk hogy bántódása essen ugyanúgy mint nekünk nyolcadikban amikor Vic szülei szétmarták a barátságunkat.Szóval eltúloztuk Vic hibáit de azért hogy megóvjuk.Reméltük hogyha eljön az ideje kitálalhatunk és megbocsát nekünk,de úgy fest nem mostanában következik ez be.
Másféle téma hogy új színdarabot viszünk színre év végén ás alig várom a bemutatót.Biztos vagyok benne hogy Chanel lesz a főszereplő.Reménykedem benne hogy Vanda sírni fog mikor nem őt választják ki.
CHANEL SZEMSZÖGE(Naplója)
Mindenki az új színdarab miatt izgul és mindenki arról beszél.Nekem valahogy nem volt különös ami azt illeti nem is fogok jelentkezni a főszereplő posztjára mert új vagyok és nem akarom bitorolni a régiek lehetőségeit.
Kiválasztották a Voy Por Ti című dalomat nekem annyi bőven elég,pláne miután a férfi főszereplő Chadwick.Átadtam neki a kottákat,megmutattam neki a ritmust és nekem ennyi szereplés elég is volt.
Azonban Vikram nem óhajtott a kiválasztott főszereplőnőre figyelni,helyette engem nézett és ez Vandát iszonyatosan zavarta.És engem is...csak én nem kezdtem el hisztizni mint Ő.
-Már elnézést Mrs.Ferro Vikramnak nem engem kellene néznie?-kiabált-
-De.-vágta rá-
-Akkor miért ezt a cselédet nézi állandóan?Hmm?Vic drágaságom...a dolgodra figyelj inkább ne a cselédekre.Nyisd a szemecskéd és énekelj és csináld végre jól rendike?-kiabált tovább-
-Ja,persze.-vágta rá és odaadta neki a mikrofont-
-Mr.Chadwick...Mi a baj?-kérdezte Mrs.Ferro-
-Nem vagyok hajlandó így dolgozni.Egyszerűen nem-csóválta a fejét-
-Ja mert az új lány leköti az utolsó kis agysejtjeidet is.-oktatta ki a szőke-
-Ms.Farell.Álljon be főszereplőnek egy próbára.-utasított Mrs.Ferro-
-Ezért meghalsz Chadwick!-álttam a helyemre ahova utasítottak-
-Ms.Farell kérem moderálja a viselkedését.-szólt rám a tanárnő-
-Elnézést.-tapostam Chadwick lábára úgy hogy ne lássa-
Vége volt a próbának és jött a még nagyobb sokk.
-Nos vége a próbának,de maradjatok még egy percre.Egy táncos fiú vagy lány megtanít négy latin társastáncot a nem táncos parnetének.Ms.Farell maga húz először.-hívott ki-
-Remek.-forgattam a szemem-
Kihúztam és a legnagyobb "örömömre" Vic volt az....Azt hittem ott ölök le mindenkit sorra.Torkig voltam azzal az egos idiótával.
-Én szeretnék új partnert.-mondtam kínosan-
-Sajnálom nem lehet.-vágta rá a tanárnő és kiment-
Pár perc múlva visszatért egy füzettel a kezében és félrehívott engem és Nicot.
-Ez az apukátok jegyzetfüzete volt.Az iskola levéltárából vettem ki tegnap,és most jutott eszembe odaadni.Vigyázzatok rá.-mosolygott-
-Köszönjük.-mondtuk hálától eltelve-
-Nincs mit.-mondta kedvesen-
Igazából én is írok naplót,hasonlót mint apu írt.Leírom mi történik velem és opciókat írok a megoldására.Egyfajta útmutató az életemhez.
Ha valaki elolvasná abba belehalnék.A tesómon kívül senki emberfia nem nyúlhat hozzá.Benne vannak a dalaim,a személyes dolgaim,terveim,gondolataim.
Mindennap írom,és bővítem,rajzolok bele és imádom kinyitni és írni.
-Nos a főszereplőnk az egyértelműen jobbat nyújtó Ms.Farell.-jelentette be Ferro tanárnő-
-Tessék?-lepődtem meg-
-Hogy ez a senkiházi többet nyújt nálam?-nevetett Vanda-
-Igen.Fogd fel nem vagy jó semmire!-mondta Vic-
-Most mi bajod?-vinnyogott-
-Haver fogd be jó!Chanel univerzumokkal jobb mint te.-paskolta arcon-
-Hmm..Kösz de nem szorulok a védelmedre.-mondtam dühösen-
-Elég volt!Most fejezzétek be!-kiabált az akkor már összezavarodott tanárunk-
-Elnézést,köszönöm a felszólalásodat Vikram.-ráztam meg a kezét erősen-
-Nincs mit.-mosolygott fájdalmasan-
-Most utoljára látok ilyet.Különben mind ki vagytok rúgva!Hihetetlen a profizmus ilyen fokú hiánya.Ms.Farell magától pláne többet vártam volna.-mondta meglepve-
-Sajnálom,csak...-
-Nincs csak gyerekek.Miért vagytok itt?-kérdezett minket-
-Fejlődni.-vágtuk rá-
-És azt hogy lehet a legjobban?-folytatta-
-Ha együtt dolgozunk.-mondtam-
-Pontosan.Ezért kérlek tegyétek félre a gyerekes vitákat és emelkedjetek művésszé.Köszönöm,Viszontlátásra drágák.-ment ki nyugodtabban-
A szekrényemben pakoltam a könyveket amikor észrevettem hogy otthagytam a naplómat a teremben a vita hevében.Fél úton voltam mikor megláttam hogy Chadwicknél van.Én azt hittem megölöm,amíg meg nem szólalt.
-Hékás ezt ott hagytad!Vigyázz rá jobban mert sokan szívesen meglesnék a titkaid.-adta a kezembe-
-Köszi majd figyelek.Bocsi a próba miatt.Más szemrebbenés nélkül elolvasta volna,de te kapásból visszahoztad.-mosolyogtam-
-Talán nem is vagyok annyira végtelenül rossz nem?-vont vállat és elment-
Miután elment rájöttem hogy igaza van és hogy balesetek voltak amik történtek de ez a tényen hogy csajozógép és egoista nem változtat.Tehát továbbra sem szimpatikus hanem el tudom viselni és nem akarom lemészárolni.Mondjuk nem tudta volna elolvasni a karkötőmön van hozzá a kulcs amit sosem veszek le.
Suli után melózni mentünk és Willfred,a főnök,behívott magához hogy odaadja a számlákat amiket ki kell vinnem a szállítónak majd. Míg vártam rá megjelent Vic...
-Ez a barom a rokonod?-kérdeztem-
-Sajnos igen.Nem értelek miért nem tudsz egyszer egy ilyen normális csajba belezúgni mint Chanel-mondta-
-Hogy mi?-kérdeztem vissza ledöbbenve-
-Semmi.Azt akartam kérdezni hogy átjössz ma este?-terelte el a szót Vic-
Én ezt kihasználva le is léptem gyorsan.
-Halljátok csajok ma mi történt!-kezdtem bele-
-Na hallgatunk baby!-kacsintott Lex-
-Chadwick visszahozta a naplómat a próba után-böktem ki-
-Biztos jó vagy nála,ennyi.Minden csajnál bepróbálkozik.De az eszetlenek bedőlnek neki a jobbak nem.-mondta szarkasztikusan Mel-
-Aj Melo nem gondolod,hogy...-
-Nem.Nyugi csajszi,ne foglalkozz vele-ölelt át Melody-
TWITTER:
you better work @nico_farell Hahahah The chef is cheking up on you...He probably wants ya for the night ;-) But no no no you r mine! <3
NICOLAS SZEMSZÖGE:
A mai nap többet hordozott magában mint elsőre látszott.Valami más volt a levegőben.A táncbemutatók is merőben új dolgokat hozhatnak nekünk.Én Vandat húztam.Azt hittem felrobbanok.Semmi kedvem ahhoz a hülye szőke libához,de jól van megcsinálom.... hátha profitálok belőle.Ja igen én vagyok a nyugodtabb iker ebben a családban.Chanel hamarabb elveszti a fejét és agresszívabb is mint én.De ez nem baj... Kölcsönösen visszafogjuk egymást a hülyeségtől így nem kerültünk nagy bajokba még amiket nem tudtunk volna megoldani.Mindenesetre úgy vezettük le a feszültséget hogy poénkodtunk rajtuk...aztán melózni mentünk.Este pedig a szokásos magolás meg beszélgetés illetve filmnézés.
MELODY SZEMSZÖGE:
Chanelnek egyéni személyisége van,pont ezért érdemel meg egy olyan srácot aki kiáll mellette ha törik ha szakad. Vic pedig pont azért nem neki való mert gyáva kiállni.Ezért nem hagytam Lexynek hogy elmondja a teljes sztorit róla.Nem akarom látni ahogy a barátnőm összeomlik egy olyan ember miatt aki nem érdemli meg.Sokkal jobban jár mindenki ha nem keverjük ezeket a régi dolgokat fel ismét,mert csúnya vége lehetne,és én nem akarok vitázni,sírni és menekülni dolgok miatt amik meg sem történtek.Egy dolgot akarok BÉKÉT és azt úgy lehet megvalósítani ha mindenki megmarad ahogy most van.
Senki nem érdemli azt hogy megbántsák vagy áttapossanak rajta tehát én amit tudok megteszek hogy ne legyen gáz abból hogy Vic ráhajtott Chuchyra.Ráadásul az előadás és a közös táncok is ott vannak,azokkal is foglalkozni kell majd ami szintén fárasztó folyamat lesz,habár Chris elég jó táncos,annak ellenére hogy nem táncol hivatalosan.
Harmadik napja voltunk Friscoban és megérett bennünk a gondolat hogy melózni kellene hogy legyen pénzünk és minden oké legyen mivel anyu nem tud dolgozni mert mániákus depressziós lett apu halála után.
A suli után a többiek mondták hogy ők a suli bárjában dolgoznak és valószínűleg minket is felvesznek majd.Szerencsénkre igazuk volt és még aznap elkezdhettünk dolgozni Jó hely volt jó zenével fiatal poénos arcokkal.Tehát nekünk való.
Élveztük a melót nem volt túl durva se unalmas.
Aztán megjöttek a suli bunkói de ahogy elnéztem valami nem volt rendben.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója)
Ahogy elkezdtünk melózni a suli önjelölt kis sztárjai jöttek be.Unott arccal mentem oda hogy ne Niconak kelljen szenvedni velük.
-Hagyjál már!-borzolta a haját Vic amikor odaértem-
-Sziasztok mit hozhatok?-erőltettem kínos mosolyt magamra-
-Nekem egy limonádét.-mosolygott-
-Nekem egy Perriert.-mondta kényesen Vanda-
-Rendben.-sétáltam el-
VIC SZEMSZÖGE:
-Mit nézel rajta?-húzta a száját Vanda-
-Azt hogy rajta legalább van mit,ellenben veled.-vetettem oda-
-Mégis mit akarsz?-lepődött meg-
-Azt hogy kopj le!Vagy hallgass el!-pufogtam-
-Ejnye fiam mi ez a hangnem?-ült le apám mellém-
-Semmi bocsi.-forgattam a szemem-
-Jó bocsika tudom ma hiperhisztis vagyok.-birizgálta a hajam-
-Jó hagyjál!-rántottam el a fejemet és meglöktem Chanelt-
-Na jó most volt belőled elegem!-öntötte rám a maradék folyadékot a pohárból-
-Te mégis?-csattant fel anyám-
-Mégis mi?Úgy látom nem tanította meg a fiát odafigyelni.-mondta dühösen-
-Mindenki nyugodjon le!-jött oda a testvére-
-Te ki vagy?-kérdezte Van-
-A testvére.Aki nem tűri hogy így beszéljenek vele!-
-Oh jaj bocsi de hát ami igaz az igaz.-válaszolt-
-Tessék?-kérdezett vissza-
-A tesód egy két lábon járó bénaság.-gúnyolódott tovább-
-A pasid pedig egy ügyetlen,és tapló barom.Gyere Chuchy-vetette oda-
NICOLAS SZEMSZÖGE:
Bementünk az öltözőbe hogy kezdjünk valamit a nedves ruhákkal végül Mel adott a tesómnak valamit így hamar újra melózni tudott.
Azok odakint túl sokat képzelnek magukról,túlontúl sokat. Chanel nyugtatott le azzal amit apu szokott mondani "Mindegy ki mit mond,te csak tedd a dolgod legyél a legjobb ami kitelik tőled és maradj a földön.Akik pedig elszállnak maguktól,ne lődd le úgyis visszamegy majd jön egy faág és fent akadnak maguktól is"
Igaz is én inkább tettem a dolgomat nem törődtem tovább velük.
CHANEL SZEMSZÖGE(Naplója)
Az öltözőben voltam és eltettem a nedves ruhát amikor a szőke liba benyitott rám.
-Jó lenne leakadni a pasimról.-vigyorgott egosan-
-Kinek kell az a rakás ego és szerencsétlenség?-néztem szánalmasan-
-Figyelj jól!Nem tudom mit akarsz vagy hogy mire játszol de sürgősen fejezd be!-fenyegetett-
-A játék neve igazság és tehetség illetve kemény munka és nem túl sokan játsszátok errefelé.- paskoltam meg a vállát majd kimentem-
Hazafele a csajok is velünk tartottak és egészen estig együtt voltunk.Beszélgettünk,viccelődtünk,a stúdiós feladatokat tárgyaltuk meg.Valamint kifiguráztuk a történteket és nagyon nagyon vicces volt az egész pláne az amikor a szőke utánam jött az öltözőbe.
Reményeim szerint a következő nap már normális lesz,mindenféle balhé nélkül.
Nincs más célom csak megtanulni mindent amit lehet a zenéről és az érzelmi világomat átönteni zenébe.A többi vajmi kevéssé érdekel.