Kötetek

2014. június 13., péntek

Love me,Love me








CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója)




Anyu reggel azzal keltett hogy siessünk majd haza ugyanis Bobbal töltjük a napot,mert szülinapja lesz.
Az a végtelen düh,és ideg ami végigszáguldott az ereimben majd szétvetette a testemet.Legszívesebben ordibálni és toporzékolni kezdtem volna.
Aztán Nico jött be azzal hogy jó-e a haja mert randizik Silviaval.



-Nico ne idegelj te is por favor!-tettem össze a kezem-
-Mert mi van?-ült le meglepve mellém-
-Nem tudunk ellógni hazulról a próbára azt mondta siessünk Bobocska miatt.-mondtam unottan-
-Na nem nekem kell ez a randi!-akadt ki-
-Ülj le!Nekem is az lett volna Vickel.Mondjuk le legyen boldog.-vontam vállat dühösen-
-Legyen úgy-forgatta a szemét és kiment-
-Nekem ne forgasd a két szép szemed nem nálam kell.-gúnyoltam-
-Tudom-csóválta a fejét-



A suliban egyből a többiekhez mentünk hogy elmondjuk nekik anyu keresztbe tett a mai terveinknek és a próbának.



-Sziasztok!-köszöntünk-
-Sziasztok,mizu?Nem tűntök túl boldognak.-kérdezett Melly-
-Anyu hazarendelt minket ebédidőre.-jelentette ki Nico-
-Ne már,pedig szükség van rátok itt.-bosszankodott Alex-
-Tudjuk de ez van.Nem mondhattunk nemet mert lebuknánk.-válaszoltam-
-Igaz.Legyen mindegy egy próba csak jelezzétek Mrs.Ferronak.-értett egyet Vicente-
 -Na jó mindegy menjünk órára és csináljuk a dolgunkat.-
-Jó haladjunk ha elkésünk akkor Mrs.Ferro kiakad.-zártam le a beszélgetést-






Elkezdődött az első tanóra ami nagyon jó volt,írtunk pár új dalt.Sajnáltuk hogy délután nem lehetünk majd ott hiszen imádjuk ezt az egészet,de nem lehetett többet hazudnunk és titkolóznunk.
Hazamentünk és ott vártak ránk a konyhaasztal mellett ülve,ebéddel.Más választás híján leültünk melléjük és igyekeztünk a csend mögé bújni.De minden erőfeszítés ellenére hogy ne kelljen beszélgetnünk ők kérdezgettek és beszélgettek.




-Milyen napotok volt?-kérdezett anyu-
-Amilyen szokott,néhány uncsi óra meg idegesítő osztálytársak.-vágtam rá-
-Sosem történik veletek semmi.Ne mondjátok hogy San Francisco is kicsi nektek!-próbált viccelődni-
-Randink lett volna...De ahelyett itthon ülünk mert azt mondtad.-duzzogott Nicolas-
-Nyugi öcsi.-karoltam át-
-Sajnálom hogy egyszer az életedben haza kellett jönnöd fiam.-hápogott anyu-
-Nem az a baj hogy haza kellett jönnöm hanem az hogy ki miatt.-válaszolt feldúltan-
-Ne tanuld el a nővéred stílusát fiam.-nézett megrovóan anyu-
-Na jó nem vagyok éhes.Felhívom a srácokat hogy megyünk velük jó Nico?-álltam fel-
-Igen húgi-mosolygott-


Felhívtam Vicet hogy megyünk a próbára mivel nem bírjuk tovább.Boldogan vetettük bele magunkat a próbák izgalmaiba ezen a délutánon is a többiekkel karöltve.
Kiderült hogy ez a próba nem kihagyható dolog volt ugyanis fontos események történtek például a koreográfiákat illetően.Ráadásul mindig jó érzés tevékenykedni az előadás körül,mert fantasztikus a részének lenni.Az egyetlen negatívum az volt hogy páran kivonták magunkat a dolgokból és mi vittük a vállunkon ezt a csodát.Mások pedig akadályozni is próbálják a munkát például Vanda.
A próba után elmentünk Vickel sétálni és koktélozni mivel a próbák után mindig jó valami gyümölcsös frissitő.




-Jók voltunk ma!-mosolygott Vic-
-Jaja nagyon jó lesz ez a show.-értettem egyet-
-Anyuék még mindig fújnak ránk.-jelentette ki semlegesen-
-Azt tudjuk ők mindig fújnak az egész világra.-nevettem-
-Igaz.-vágta rá-
-Sziasztok leülhetek?-ült le Vanda-
-Ha nem tűnik fel hogy zavarsz.-ironizált Vic-
-Tranquila!-nyugtattam-
-Jó oké.-vett mély levegőt-
-Nem is említettem hogy mi volt ma ebédnél...Anyu kiborította Nicolast aki dühében lelépett,és vele én is.Esküszöm sosem láttam az öcsikémet olyan dühösnek.-meséltem-
-Az a Bob nincs jó hatással rátok idegileg.-poénkodott-
-Nincs hát azt hiszi apaként tekintünk majd rá valaha is.-csóváltam a fejem reménytelenséget sugallva-
-Nyugi,ti csak legyetek hűek aputokhoz az a fő.-adott bölcs tanácsot-
-Ti elhiszitek ezeket a maszlagokat?-pufogott Vanda-
-Köszi Vic remélem elég lesz.-
-Ha meggyújtod biztos.-nevetett-
-Akkor egészen biztos elég.-értettem egyet kacagva-
-Jaj én meg azt felejtettem el mondani hogy kellene a felbecsülhetetlen nyelvi intellektusod egy teszthez.Segítesz?-kérdezett-
-Nos ha már ilyen szépen kéred megkölcsönözheted egy teszt erejére-adtam igenlő választ-
-Köszi.A másik pedig az hogy a szüleim azt mondták beszélni akarnak velünk.Ne kérdezd miről,nem tudom,de nem túl jók a sejtéseim.-fűzte hozzá-
-Istenemre már!Elég a vitából!Béke és szeretet ez olyan nehéz?!-pillantottam az égre kérdőn-
-Amint látod a hippiek városa nem oly békés mint amilyennek a hippiek álmodták.-válaszolt kissé szomorú hangon-
-Látom.Nem baj apám lánya vagyok.Apám pedig fél vállról vette az ilyesmit.Nem izgatnak mások amíg amit csinálok a szeretteim előnyeit szolgálja.-törődtem bele az újabb vitába-
-Annyira szeretném ha az én szüleim is így látnák a dolgokat.Sokkal egyszerűbb a szeretet útján békésen járni mint folyton mindenkit marni és lenézni.-helyeselt-
-Előnyös lenne minden szempontból de látod minden más érdekli őket csak ez nem.Mindegy hagyjuk beszéljünk valami értelmesebb témáról,mert hasztalan időtöltés erről dumálni.-tereltem el a szót-
-Akkor beszéljünk arról hogy a mai kavarodás miatt holnapra tolódik az Alcatraz.Ha már Frisco azt látni kell.-vetette fel-
-Legyen!Az biztos egy morbid hely.Hallottam azokról a műfejekről amikkel megszökött pár tag,talán gyilkosok voltak,az egy durva sztori,ja meg egyikük a tengerbe veszett meg a gumicsónakot sem találták meg amin menekültek.-hadartam-
-Nyugi,nem kell hogy kizuhanjon a nyelved különben az unokáid ezt a sztorit hallgatják majd.-viccelődött-
-Jaj már,ez nem igaz a nyelvem egy igazi túlélő.Minden eddigi katasztrófát köztük a chilit,a jalapenot,és a curryt is túlélte akkor nem ez fog kifogni rajta.-folytattam-
-Van benne valami.-vágott talányos arckifejezést-
-Na ugye?-kacsintottam-
-Ugye!-vágta rá-
-Tényleg köszi a kivágást a próbán.Majdnem csúnya volt.-mondtam kínos hangnemben-
-Nincs mit.Azt hiszem körülötted a férfiaknak főképp az a dolga hogy ügyeljenek rá hogy a lábadon és ne arcodon járj.-gúnyolódott-
-Nem igaz!Ez egyszeri eset volt.-védekeztem-
-Az majd kiderül.-húzta az agyamat-
-Ha azt mondod hogy ez azért van mert te voltál ott akkor tévedsz.-következtettem a gondolataira-
-Együnk valamit?Legalábbis én nem ebédeltem-kérdezett-
-Rendben együnk.Mondjuk legyünk klisések és együnk hambit vagy legyünk egyediek és mondjuk együnk szardíniamártásos tésztát,paradicsomosan.-ajánlottam lehetőségeket-
-B verzió.-mosolygott-
-Sejtettem,Itália.-értettem egyet és széles mosoly ült ki az arcomra-
-Szóval lebuktam...-sóhajtott elismerően-
-Igen.Mint a Titanic.-igenlően mosolyogtam-
-Mi árult el?-faggatott-
-Nos az hogy ott egy olasz felsőfokú nyelvvizsga a polcodon és nagyon illik a mentalitása hozzád.Ezen tényezők árultak el.-kacagtam-
-Jól van lebuktam a latin vér letagadhatatlan.-emelte fel a kezét-
-Persze itt az egyetlen ami tagadhatatlan az alacsonyrendűségetek.-forgatta a szemét a szőke csapás-
-Az.Mellesleg hallottam amikor olaszul telefonáltál.Ha titkolni akarsz valami ne használd.-fűztem hozzá
-Ah értem.Megfogadom ezt a tanácsot.-vonta le a következtetést-
-Jön a kaja.Jó étvágyat.-vigyorogtam-
-Jó étvágyat.-tett hasonlóan-








VIC SZEMSZÖGE:



Anyuék azt mondták beszélni akarnak Chuchyval és velem.Fogalmam sem volt miről,de előre féltem a végkifejletet illetően.
Vanda is mindig a nyomunkban van így semmi személyeset nem tudunk normálisan megbeszélni így azt se hogy mit csináljon a szüleim támadásai ellen.Igaz nem kell félteni mivel belevaló csaj,csak annyi a baj hogy a New York stílusú őszinteség nem mindenkinek imponál úgy mint nekem.
A kicsit megkavarodott próbák és találka utáni napon áthívtam mert tudtam hogy el akar szabadulni otthonról.
Úgy fél órája beszélgettünk a szobámban például a táncbemutatóról,a Move előadásról és minden másról amikor a szüleim felszóltak hogy menjünk le.



-Jó napot.-mosolygott kínosan Chanel-
-Mi az anyu?-kérdeztem-
-Üljetek le.-utasított apa-
-Jézusom.-kiáltott fel Chanel-Elnézést a bátyám üzent nekem és meglepett-
-Rendben.Üljetek le és beszéljünk.-mondta anyu-
-Mi a baj?-kérdeztem ismét-
-A baj már akkor megesett amikor idén bementél az iskolába.-forgatta a szemét-
-Szerintem a fiuk különleges.Pont attól az hogy alkot és hátrahagy valamit maga után.-érvelt Chuchy-
-Mit hagytok magatok után?A vitákat?A zavart szülőket?-kötött bele anya-
-Kár hogy nem látja ahogy átalakulunk mássá a színpadon.-csóválta a fejét-
-Ne húzd fel magad kicsim.-nyugtattam-
-Figyeljenek én szeretem a fiukat és nem hagynám hogy baja essen.A másik pedig az hogy mind azért vagyunk a stúdióban mert imádjuk ezt csinálni és nem tudnánk élni nélküle.-érvelt tovább-
-Igaza van.Imádok zenélni,és táncolni.Játék volt,de mára már eggyé vált velem és kivonhatatlan részem lett.Részemről ennyi,Chuchy menjünk Nico is vár minket.-álltam fel-
-Rendben,ha te mondod.-jött utánam-
-Rocío gyere velünk te is!-kiáltottam fel-
-Rendben.Chanel gyere ide!-ölelte át-Köszi hogy segítettél.-
-Nincs mit drága ha szükséged van bármire segítek máskor is.-mondta kedvesen Chanel-
-Mi ez a nézés?-lepődött meg húgi-
-A szüleid nem szimpatizálnak velem tudod.-válaszolt-
-Befejeznétek a bátyám zaklatását?24 órában heti 7 napon azt hallom mennyire boldog és szerelmes.Inkább örüljetek ne háborogjatok.Na sziasztok leléptünk.-ment ki az ajtón a monológja után-
-Viszlát.-ment utána egyetlenem-
-Sziasztok.-köszöntem el és a csajok után mentem-









TWITTER:




@RocioChadwick: Con mi hermana @chanelfarell <3







@chanelfarell: @RocioChadwick Hermana <3 :* ;-D Te quiero =)


@RocioChadwick: @chanelfarell thank you for everything lovely =)


@chanelfarell: @RocioChadwick De nada amorita :* =)




 

@chanelfarell: We're so so bad that we're banged in Alcatraz ="DDD @VicChadwick  @RocioChadwick @Nico_farell  @SilviaGutierez








Megvettük a belépőt és beléptünk a szűk folyosók labirintusába.


-Csak engem ráz ki a hideg ezektől a nyirkos falaktól?-kérdezte Chanel-
-Nem,ez tényleg morbid hely.-válaszoltam-


Csendesen és lassan lépkedtünk a cellasorok között,ahol régi az épülettel kapcsolatos újságcikkek és régi használati tárgyak voltak.A legtöbb cellába be is lehetett menni,hogy beleborzonghassunk a börtönérzésbe.
Bemehettünk a hátsó szobákba is ahol a viaszfejek voltak amiknek a segítségével megszöktek az Alcatrazból.




@VicChadwick: That's what you get if you mess with your girl! Right?? @chanelfarell !








@chanelfarell: @VicChadwick Yupp! =DD ;-D




A kiállítási cella után kis történelem óra,azaz az épület története és legkülönösebb dolgai amit a lelkes idegenvezető tolmácsolásában hallgattunk meg.Úgy két óra múltán ültünk kompra hogy szárazföldön folytassuk a napot.
A Farell nemzedék még most látja igazán először Friscot.




@chanelfarell: amor y paz/peace and love/béke és szeretet/fred och kärlek/pace e amore












@nico_farell: If you're going to San Francisco ....









Nyolc körül beültünk az egyik útbaeső Mc Donald's étterembe majd utána elindultunk haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése