NICOLAS SZEMSZÖGE:
Harmadik napja voltunk Friscoban és megérett bennünk a gondolat hogy melózni kellene hogy legyen pénzünk és minden oké legyen mivel anyu nem tud dolgozni mert mániákus depressziós lett apu halála után.
A suli után a többiek mondták hogy ők a suli bárjában dolgoznak és valószínűleg minket is felvesznek majd.Szerencsénkre igazuk volt és még aznap elkezdhettünk dolgozni Jó hely volt jó zenével fiatal poénos arcokkal.Tehát nekünk való.
Élveztük a melót nem volt túl durva se unalmas.
Aztán megjöttek a suli bunkói de ahogy elnéztem valami nem volt rendben.
CHANEL SZEMSZÖGE:(Naplója)
Ahogy elkezdtünk melózni a suli önjelölt kis sztárjai jöttek be.Unott arccal mentem oda hogy ne Niconak kelljen szenvedni velük.
-Hagyjál már!-borzolta a haját Vic amikor odaértem-
-Sziasztok mit hozhatok?-erőltettem kínos mosolyt magamra-
-Nekem egy limonádét.-mosolygott-
-Nekem egy Perriert.-mondta kényesen Vanda-
-Rendben.-sétáltam el-
VIC SZEMSZÖGE:
-Mit nézel rajta?-húzta a száját Vanda-
-Azt hogy rajta legalább van mit,ellenben veled.-vetettem oda-
-Mégis mit akarsz?-lepődött meg-
-Azt hogy kopj le!Vagy hallgass el!-pufogtam-
-Ejnye fiam mi ez a hangnem?-ült le apám mellém-
-Semmi bocsi.-forgattam a szemem-
-Jó bocsika tudom ma hiperhisztis vagyok.-birizgálta a hajam-
-Jó hagyjál!-rántottam el a fejemet és meglöktem Chanelt-
-Na jó most volt belőled elegem!-öntötte rám a maradék folyadékot a pohárból-
-Te mégis?-csattant fel anyám-
-Mégis mi?Úgy látom nem tanította meg a fiát odafigyelni.-mondta dühösen-
-Mindenki nyugodjon le!-jött oda a testvére-
-Te ki vagy?-kérdezte Van-
-A testvére.Aki nem tűri hogy így beszéljenek vele!-
-Oh jaj bocsi de hát ami igaz az igaz.-válaszolt-
-Tessék?-kérdezett vissza-
-A tesód egy két lábon járó bénaság.-gúnyolódott tovább-
-A pasid pedig egy ügyetlen,és tapló barom.Gyere Chuchy-vetette oda-
NICOLAS SZEMSZÖGE:
Bementünk az öltözőbe hogy kezdjünk valamit a nedves ruhákkal végül Mel adott a tesómnak valamit így hamar újra melózni tudott.
Azok odakint túl sokat képzelnek magukról,túlontúl sokat. Chanel nyugtatott le azzal amit apu szokott mondani "Mindegy ki mit mond,te csak tedd a dolgod legyél a legjobb ami kitelik tőled és maradj a földön.Akik pedig elszállnak maguktól,ne lődd le úgyis visszamegy majd jön egy faág és fent akadnak maguktól is"
Igaz is én inkább tettem a dolgomat nem törődtem tovább velük.
CHANEL SZEMSZÖGE(Naplója)
Az öltözőben voltam és eltettem a nedves ruhát amikor a szőke liba benyitott rám.
-Jó lenne leakadni a pasimról.-vigyorgott egosan-
-Kinek kell az a rakás ego és szerencsétlenség?-néztem szánalmasan-
-Figyelj jól!Nem tudom mit akarsz vagy hogy mire játszol de sürgősen fejezd be!-fenyegetett-
-A játék neve igazság és tehetség illetve kemény munka és nem túl sokan játsszátok errefelé.- paskoltam meg a vállát majd kimentem-
Hazafele a csajok is velünk tartottak és egészen estig együtt voltunk.Beszélgettünk,viccelődtünk,a stúdiós feladatokat tárgyaltuk meg.Valamint kifiguráztuk a történteket és nagyon nagyon vicces volt az egész pláne az amikor a szőke utánam jött az öltözőbe.
Reményeim szerint a következő nap már normális lesz,mindenféle balhé nélkül.
Nincs más célom csak megtanulni mindent amit lehet a zenéről és az érzelmi világomat átönteni zenébe.A többi vajmi kevéssé érdekel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése